Domb
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A domb a hegynél alacsonyabb, a halomnál magasabb kiemelkedés, amelyet többnyire minden oldalról lejtők vesznek körül. (A halom és a domb közti méret 30 méternél magasabb, de 200-300 méternél alacsonyabb kiemelkedést jelöl.) Jellemzően lejtős természetük miatt alapterületük viszonylag nagyobb; a dombtető pedig rendszerint nem egyetlen különálló, kiszögellő pontot jelent, hanem kiterjedtebb területet.
Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például a szintvonalak segítségével lehet megállapítani.)
A kisebb magasság és a lejtős jelleg együttesen határozza meg a dombot. Alacsonyabb kiemelkedéseket is hegynek nevezünk azonban, ha környezetükből meredeken kiemelkednek (pl. Gellért-hegy).
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük: pl. Gödöllői-dombság, Somogyi-dombság, Dunántúli-dombság, Zalai-dombság.
[szerkesztés] Lásd még
- halom
- hegy
- dombság
- Nagyságrendek listája (hosszúság)