Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Dow Jones Ipari Átlag - Wikipédia

Dow Jones Ipari Átlag

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Dow Jones Ipari Átlag (angolul Dow Jones Industrial Average, rövidítve DJIA) az Egyesült Államok 30 legfontosabb vállalatának tőzsdei állapotát mutatja percről percre egyetlen mutatóban. Charles Dow, a Wall Street Journal szerkesztője alkotta meg és ez a legrégebbi mai napig működő amerikai piaci mutató a leszámítva Dow Jones Szállítási Átlagot (Dow Jones Transportation Average, DJTA) mellett, ami szintén Dow nevéhez kötődik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Dow Jones 1987. október 19-ei tőzsdekrachja az 1914-es utáni nagy esés után volt a második legsúlyosabb. E „fekete pénteken” az ipari átlag  22,61%-ot esett.
A Dow Jones 1987. október 19-ei tőzsdekrachja az 1914-es utáni nagy esés után volt a második legsúlyosabb. E „fekete pénteken” az ipari átlag 22,61%-ot esett.

A Dow Jones & Company Inc. első alkalommal 1896 május 26 publikálta annak a 12 részvényárfolyamnak az átlagát, amely az egész akkori részvénypiac állapotát tükrözte. A mutató első nap 40,94 ponttal zárta. Az akkori 12 vállalatból mára csak a General Electric működik akkor ismert formájában.

Történelmi mélypontját 1896 nyarán érte el 28,48 ponttal. A Dow Jones 1914. december 12-én könyvelhette el a valaha volt legnagyobb százalékos esését, mivel egy nap alatt 24,39%-kal csökkent a mutató értéke, ezzel szemben a legnagyobb egy nap alatt elért növekedésre 1933. március 15-én került sor, amikor 15,34% lett magasabb a mutató az előző napi záróértékhez képest.

A mutató értéke folyamatosan nő, az 500 pontot 1956 márciusában, az 1000 pontot 1972 novemberében, a 2000 pontot 1987 januárjában, a 3000 pontot 1991 áprilisában, a 4000 pontot 1995 februárjában, az 5000 pontot 1995. november 21-én, a 10 000 pontot, 1999. március 29-én érte el.

[szerkesztés] Összetevői

Az ipari átlagot kitevő cégkosarat a piaci kondíciók alapján néha megváltoztatják. A kosárban részt vevő cégeket a The Wall Street Journal szerkeszői választják ki. Egy cégcsere után az átlaghoz használt súlyozási módszert megváltoztatják, hogy maga a cégcsere ténye ne legyen befolyással az átlagra.

1999. november 1-jén a Chevront, a Goodyeart, a Sears Roebuckot és a Union Carbideot eltávolították a Dow Jones Ipari Átlagból. Helyettük felvették az Intelt, a Microsoftot, a Home Depot-t és az SBC Communicationst. Az Intel és a Microsoft volt az első két olyan, a NASDAQ technológiai tőzsdén cserélt részvényt, amelyet felvettek a Dow Jones Ipari Átlagába. 2004. április 8-án újabb változtatás történt, amikor az International Papert, az AT&T-t és az Eastman Kodakok lecserélték a Pfizerrel, a Verizonnal és az American International Group (AIG) biztosítóval. 2005. december 1-jén az AT&T eredeti tőzsdei jele, a T visszatért a DJIA-ba, miután összeolvadt az SBC Communications és az AT&T.

A Dow Jones Ipari Átlagot jelenleg az alábbi 30 cég alapján számolják ki:

  • 3M (MMM) (konglomerátum, gyártóipar)
  • Alcoa (AA) (alumínum)
  • Altria Group (MO) (dohányipar, élelmiszeripar)
  • American Express (AXP) (pénzügyi szolgáltatások)
  • American International Group (AIG) (biztosítás)
  • AT&T (T) (távközlés)
  • Boeing (BA) (repülőipar / hadiipar)
  • Caterpillar (CAT) (építőipari és mezőgazdasági berendezések)
  • Citigroup (C) (bank)
  • The Coca-Cola Company (KO) (üdítőitalok)
  • DuPont (DD) (vegyipar)
  • ExxonMobil (XOM) (kőolaj és földgáz kitermelés, feldolgozás, értékesítés)
  • General Electric (GE) (konglomerátum, média (NBC)
  • General Motors (GM) (autóipar)
  • Hewlett-Packard (HPQ) (informatika)
  • Home Depot (HD) (barkácsbolt-hálózat)
  • Honeywell (HON) (konglomerátum)
  • Intel (INTC) (félvezetők)
  • IBM (IBM) (informatika)
  • Johnson & Johnson (JNJ) (fogyasztói javak, egészségügyi termékek)
  • JPMorgan Chase & Co. (JPM) (bank, pénzügyi szolgáltatások)
  • McDonald's (MCD) (étterem-hálózat)
  • Merck & Co (MRK) (gyógyszeripar)
  • Microsoft (MSFT) (szoftver)
  • Pfizer (PFE) (gyógyszeripar)
  • Procter & Gamble (PG) (fogyasztói javak)
  • United Technologies Corporation (UTX) (konglomerátum)
  • Verizon (VZ) (távközlés)
  • Wal-Mart (WMT) (kiskereskedelmi bolthálózat)
  • The Walt Disney Company (DIS) (szórakoztatóipar)

[szerkesztés] Számítása

A mutató értékét kezdetben egyszerű számtani átlaggal számolták, azaz összeadták a részvények értékét, majd elosztották a részvények számával.

Később ezen a módszeren finomítottak és a következő képlettel számolják jelenleg is a mutató értékét:

DJIA = {\sum p \over d}

ahol p a részvények ára és d a DJIA divisor, ami a részvények osztalékfizetésétől, és egyéb eseményektől függ.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] A mutató teljesítménye

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu