Elizabeth Barrett Browning

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Elizabeth Barrett Browning (Coxhoe Hall, 1806. március 6. – Firenze, 1861. június 29.), a viktoriánus korszak egyik legelismertebb angol költőnője.

[szerkesztés] Élete

Lánykori nevén Elizabeth Barrett Moulton-Barrett Durham megyében született 1806-ban, Coxhoe Hall-ban. Édesapja Edward Moulton-Barrett, a Jamaica történetében nagy szerepet játszó Barrett család tagja, édesanyja Mary Graham-Clarck, gazdag földbirtokos családból származott, Newcastle-upon-Tyne-ból. A család 1809-től élt Hope End nevű birtokán, Great Malvernhez közel, Elizabeth itt töltötte a gyerekkorát 2 húgával és 8 öccsével. A kislánynak szülei sok, a kor szokásaitól eltérő dolgot megengedetek, például, együtt tanulhatott öccseivel (ennek köszönhető, hogy fiatalon is remekül értette az ógörög nyelvet) vagy színdarabokat írt, melyeket aztán testvéreivel eljátszottak. 1818-ban írta A marathoni csata című versét, melyet édesapja 1820-ban kinyomtattatott 50 példányban. Elizabeth gyakran átjárt egy szomszéd vak tudóshoz, Hugh Stuart Boydhoz, ez a barátság nagy hatással volt a fiatal éveire. 1821-től kezdve, súlyos betegség, valószínűleg tuberkolózis miatt, ópiumot és különböző gyógyszereket kellett szednie, ez törékeny egészségét nagyon megviselte, egész élete során betegeskedett. 1825-től kezdve jelentek meg versei különböző újságokban. Eddigre Elizabeth már korához képest és lány létére meglehetősen művelt volt, 1826-ban jelent meg első verseskötete, Gondolatok az értelemről és egyéb költemények címmel, név nélkül.

Nem sokkal később a rabszolgaság kérdése foglalkoztatta nagyon a fiatal költőnőt. Édesanyja 1828-ban bekövetkezett halála miatt Mr. Barrett az egész családdal Simouthba, majd Londonba költözött, és vasmarokkal irányította gyermekeit, azzal a fogadalommal, hogy egyben tartja a családját a legvégsőkig. A londoni Wimpole streeten Elizabeth egészségi állapota újra romlani kezdett, így egy rokonához került Torquay-be, ahol megerősödött, ám két év ott tartózkodás után, 1840-ben legkedvesebb öccse, Edward egy vitorlásbalesetben életét veszetette, így a költőnő újra letargikus állapotba került. Az életveszély után újra írni kezdett, és hírneve egyre messzebb szárnyalt Anglián kívül is.

1845-ben találkozott későbbi férjével, Robert Browninggal, a szerelem ereje nagyban befolyásolta az egészségi állapotát, Elizabeth valósággal kivirágzott, noha apja a házasságkötés után, a fogadalmához híven, a többi már házasságban élő gyermekéhez hasonlóan kitagadta a családból. A szökés és a titkos esküvő után az ifjú pár itáliai félszigetre költözött. Firenzében telepedtek le, Elizabeth hosszú idő óta ismét otthon érezhette magát a Casa Guidinek keresztelt házban. 1849-ben született meg kisfiuk, Robert Barrett-Browning, akit Penini-nek becéztek. A költőnő, miután Itália nagy részét beutazta férjével és kisfiával, 1861-ben halt meg Firenzében, ott is temették el egy protestáns temetőben.

[szerkesztés] Művei

• The Battle of Marathon, 1818 körül, - nem jelent meg magyar nyelven
• An Essay on Mind (versek), 1826 - nem jelent meg magyar nyelven
• Prometheus Bound (fordítás Aiszkhülosztól), 1833 - nem jelent meg magyar nyelven
• The Seraphim and Other Poems, 1838 - nem jelent meg magyar nyelven
• "The Cry of the Children", 1842 - nem jelent meg magyar nyelven
• Poems, 1844 - nem jelent meg magyar nyelven
• Poems (többek közt: Sonnets from the Portuguese), 1850. – magyar nyelven a Portugál szonettek jelentek meg
• Hiram Powers' Greek Slave - nem jelent meg magyar nyelven
• Casa Guidi Windows, 1851 - nem jelent meg magyar nyelven
• Aurora Leigh, 1857 - nem jelent meg magyar nyelven
• Poems Before Congress, 1860 - nem jelent meg magyar nyelven
• Last Poems (többek közt: "De Profundis") posztumusz kiadásban, 1862 - nem jelent meg magyar nyelven