Enlil és Ninlil
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Enlil és Ninlil (modern cím), sumer mitológiai eposz. Cselekményének középpontjában Enlil és Ninlil áll. Enlil, anyja intése ellenére megfürdik a folyó vizében, itt meglátja és megkívánja Ninlil. Szeretkezésük leírása az Enki és Ninhurszag sztereotípiáit veszi át. Ninlil viselős lesz Szuennel (a Holdistennel). Enlilt gyalázatos tette miatt száműzik Nippurból, Enlil követi őt. Útközben találkoznak a Kapuőrrel, az alvilági folyó Őrével és a Révésszel, Enlil mindhárom képmását magára öltve szeretkezik Ninlillel. Az így fogant istenek Szuen helyett az alvilágra kerülnek, és az égre egyedül Szuen jut fel.
A mítosz a hold születését és a holddal kapcsolatos alvilági istenek létrejöttét mondja el. A szövegét a sztereotípiák uralják, a sorok mintegy háromnegyede ismétlés, ez azonban azt a célt szolgálja, hogy a hallgatóban rögzítse a mítikus szituáció változatlanságát. A mű feltehetőleg Nippurban keletkezett, a Kr. e. II. évezred elejéről fennmaradt egy akkád fordítása is.