Fáraó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Fáraó (Per-aa) egyiptomi hieroglifákkal |
||
|
A fáraó az ókori Egyiptom uralkodója volt. Maguk az egyiptomiak csak az Újbirodalom korától nevezték így. A magyar fáraó szó görög közvetítéssel keletkezett az egyiptomi per-aa (szó szerinti jelentése nagy ház) szóból, amit esetleg a „nagy vagyon(ú ember) / nagy hatalom(ú ember)” értelmében használtak, bár az sem lehetetlen, hogy jelentésátvitellel a hatalom helyéül szolgáló palota („nagy ház”) nevén kezdték magát a benne székelő hatalmat is nevezni (ahogyan a Parlament is egyszerre jelentheti az épületet és azt a törvényhozó közösséget is, aminek az épület helyt ad).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Teljes titulusa
Az uralkodó valódi teljes titulusa egy nevekből és címekből álló kompozíció volt. Kialakult formájában 5 részből állt, mindegyik egy állandó címből (jelzős istennévből) és egy az illető uralkodóra nézve egyedi részből (névből). A nevek közül az utolsó kettőt keretbe helyezték a feliratokon, ez a két kártusnév, ma ezeken a neveken ismerjük az uralkodókat. Az 5 állandó cím, mintegy alfejezetcím a következő volt:
- Hórusz: egy isten neve, akivel a fáraót hagyományosan azonosították;
- Két Úrnő (Nebti): Alsó- és Felső-Egyiptom védőistennőire, Nekhbetre és Uadzsetre utal;
- Arany Hórusz (Hór-nub);
- Alsó- és Felső-Egyiptom királya (Niszut-biti): szó szerint: „nád és méh”, Alsó- és Felső-Egyiptom jelképeire utalva. Ezt követte az első kártusnév, Rére vonatkozó megállapítás. Az ókorban többnyire ezen a néven emlegették az uralkodókat, és maga a niszut szó jelentette a királyt (szóösszetételekben is, pl. hut-niszut: királyi palota).
- Ré fia (Szi Ré): ezt követte a második kártusnév, a király születési neve vagy felvett neve, az a név, melyen ma ismerjük a fáraókat (pl. Ramszesz vagy Tutanhamon).
Például IV. Thotmesz teljes titulusa vagy neve (a kettő Egyiptomban ugyanazt jelentette) a következő volt:
- Hórusz: hatalmas bika, diadalmas megjelenéseiben
- Két úrnő: tartós királyságú, mint Atum
- Arany Hórusz: erős karú, a Kilenc Íj leigázója
- Alsó- és Felső-Egyiptom királya: Menheperuré
- Ré fia: Thotmesz, a megjelenésében nagyszerű, Amon-Ré kedvence
[szerkesztés] A cím kialakulása és hatalmi jelképei
A cím kialakulásának története Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésének története. Amikor Felső-Egyiptom királya legyőzve Alsó-Egyiptom királyát, egyesítette a két országot, felvette az Alsó- és Felső-Egyiptom királya nevet, amit a fáraó címnek ill. előzményének tekinthetünk. A történetet röviden a Narmer-paletta meséli el, ahol az egyesítő, az első fáraó, Narmer a hátlapon Felső-Egyiptom fehér színű, ezüst lemezekből készült zárt, süvegszerű koronájában harcol ellenfeleivel, az előlapon viszont Alsó-Egyiptom vörös színű nyílt koronájában szemléli meg a lenyakazott és kiterített ellenfeleket.
A legfontosabb hatalmi jelkép a két országrész koronájának egyesítével létrehozott kettős korona, amit a fáraó ünnepi alkalmakkor viselt. Hétköznap a jellegzetes királyi fejkendőt hordta, csatába készülve pedig a kék színű bőrsisakját avagy hadikoronáját húzta a fejére. Az ábrázolásokon a fáraó kezében mindig ott van az elmaradhatatlan korbács, azaz a lófarokból készült légycsapó és a pásztorbot.
Based on work by