Földigiliszta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Földigiliszta

Közönséges földigiliszta

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály:	Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály:	Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
Rend:	Zsinórgiliszta-szerűek (Haplotaxida)
Alrend:	Földigiliszta-félék (Lumbricina)

Családok

13 család, több mint 5000 ismert faj

[szerkesztés] Leírása

A földigiliszta a gyűrűsférgek törzsébe, ezen belül a nyeregképzők osztályába, a kevéssertéjűek alosztályába, a zsinórgiliszta-szerűek rendjébe és a földigiliszta-félék (Lumbricina) alrendjébe tartozó állatok általános elnevezése. A földigiliszta-félék alkotják a gyűrűsférgek legjelentősebb csoportját. Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. A Kárpát-medencében élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 40 cm között változik. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földigiliszták a földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el. Magyarországon a földigiliszták családjából mintegy 60 faj található meg.

[szerkesztés] Életmódja

Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.^[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

[szerkesztés] Rendszertani helye

A földigiliszták besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali részarányosak (Bilateria)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)

Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
- Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
  - Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
    - Rend: Zsinórgiliszta-szerűek (Haplotaxida)
      - Alrend: Földigiliszta-félék (Lumbricina)
      - Alrend: Zsinórgiliszta-félék (Haplotaxina)
      - Alrend: Csővájóféreg-félék (Tubificina)
    - Rend: Mocsárigiliszta-szerűek (Lumbriculida)
  - Alosztály: Piócák (Hirudinoidea)
- Osztály: Soksertéjűek (Polychaeta) - a tengeri gyűrűsférgek többsége
- Osztály: Olajosgiliszta-szerűek (Aphanoneura)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Törzs: Fecskendőférgek (Sipuncula)
Törzs: Zsinórférgek (Nemertea)
Törzs: Ormányosférgek (Echiura)

[szerkesztés] Egyes fajai

közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita
erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15-50 cm, barna erdei talajban gyakori
tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita
rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul
trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos
világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él
barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifóiban
ausztráliai óriásgiliszta (Megascolides australis) – a kifejlett példány 3 méter hosszúra is megnő!^[2]