Gyűrűsférgek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyűrűsférgek

Közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris)

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Csoport:	Homonóm szelvényezettek
Főtörzs:	Tapogatós-csillókoszorúsok (Lophotrochozoa)
Törzs:	Gyűrűsférgek (Annelida) Lamarck, 1809

Osztályok

Soksertéjűek (Polychaeta)
a tengeri gyűrűsférgek többsége
Nyeregképzők (Clitellata)
pl. földigiliszták, tubifex, piócák
Olajosgiliszta-szerűek (Aphanoneura)

[szerkesztés] Jellemzők

A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki. Testükben már az ektoderma (külső csíralemez) és az endoterma (belső csíralemez) közé benőtt egy mezoderma (középső csíralemez) és ezek szelvényesen benőttek a két másik csíralemez közé. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás (száj- és végbélnyílás). Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek).

A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van (a vér egy zárt csőrendszerben folyik). Nincs szive. A háti érben előre áramlik a vér, a hasi érben hátra, a haránterekben lefele. Az első két-három harántér pumpálja a vért, ez az állat "szive". Több funkciója is van; tápanyagot szállít, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért vére piros.

Idegrendszere hasdúclánc idegrenszer. Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon(HASdúclánc idegrendszer!). A feji végén fényérzékelő receptorok vannak. Vannak kemoreceptorjai (szaglás) és mechanoreceptorai (tapintás) is.

Kiválasztószerve kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás. A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek (ám a fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák). Ezek a vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be. Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja ami még kell neki. A többi anyag kikerül a külvilágba.

A bélcsatornája 3 szakaszos. Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy( itt puhul és raktározódik a táplálék), gyomor (itt aprítódik a táplálék). A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az utóbél része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból.

Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrőn át jut be testükbe az oxigén, a légzés gázokat a vér szállítja.

Lumbricus terrestris szaporodása: az állatok hímnősek. Van ondótartályuk, női- és hímivarnyílásuk. Hasukkal egymásra feküdnek úgy, hogy a hímivarnyílás az ondótartállyal találkozzon, és ezekből az ondótartályba kerülnek a hímivarsejtek(átadják egymásnak). Azok pedig tárolják a másik giliszta hi.sejtjeit. Vége a párzásnak, szétválnak. Nem sokkal később a giliszta nyergénél nyálkás váladék keletkezik. Ezután az állat kihátrál nyergéből, belerakja a másik hímivarsejtejeit és a sasját petesejtjeit is. LEvegő hatására a nyálkás nyereg (amiből kibújt az állat) megszilárdul, kis csomag lesz belőle amit 'cocon' vagy 'kokon' -nak nevezünk. Miután megtermékenyültek benne a peetesejtek kifejlődnek a giliszták. Majd kimásznak belőle.

Az állat perisztaltikusan mozog (féregmozgás). A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra. Az állat külsején hámszövetek találhatóak (egyrétegű hengerhám).

A földigiliszta fontos a talaj porhanyosításában, a kevés sertéjű gyűrűsférgek közé tartozik. Egyéb gyűrűsférgek például az orvosi pióca és a tubifex.

[szerkesztés] Osztályozás

Egy korábbi osztályozásuk (Dubich-Loksa-féle gyűrűsféreg-rendszer):

altörzs: Elő-gyűrűsférgek
- osztály: Ó-gyűrűsférgek
  - rend: Lábatlanok
  - rend: Csonklábúak
altörzs: Szín-gyűrűsférgek
- osztály: Soksertéjűek
  - öregrend: Szabadon élők
  - öregrend: Csőlakók
- osztály: Kevéssertéjűek
  - rend: Földigiliszták
altörzs: Módosult gyűrűsférgek
- osztály: Korongférgek
- osztály: Piócák vagy nadályok
  - alosztály: Sertés piócák – 1 faj
  - alosztály: Sima piócák
    - rend: Ormányos nadályok
      - család: Lapospiócafélék
      - család: Halpiócafélék
    - rend: Állkapcsos nadályok
      - család: Valódi nadályfélék
      - család: Leveli piócafélék
      - család: Földi piócafélék
    - rend: Garatosnadályok
      - család: Garatospiócafélék