Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Fúvós hangszerek - Wikipédia

Fúvós hangszerek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Régi típusú vadászkürt
Régi típusú vadászkürt


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Meghatározás

A fúvós hangszereknél a légáramlat a hangszer kezelőjének (játékos) befúvásával keletkezik. A játékos ajkaival érinti a hangszer fúvókáját (nálunk is használatos a német Mundstück ill. Ansatz), amely rendszerint csak egy kis rést enged a befúváshoz. A nagyobb légoszlop a hangszer testében rezdül majd meg.

[szerkesztés] Fajtái

A hang megszólaltatásához szükséges eszköz szerint a fúvós hangszereket a következő csoportokra osztjuk:

  • fafúvós hangszerek
  • rézfúvós hangszerek
  • egyéb fúvós hangszerek.

Nem a hangszer testének anyaga, hanem megszólaltatási módja dönti el, hogy a hangszer fa-, avagy rézfúvós hangszer. Ezért tartozik pl. a fémből készült fuvola, vagy szaxofon a fafúvós hangszerek csoportjába. Természetesen a hangszerek eredetét mégiscsak mutatja az elnevezés, például a fuvola a barokk korban még valóban fából készült, azonban az első "réz"-fúvók valószínűleg szarvakból, esetleg csontból készültek. A rézfúvós hangszerekhez tartozó jellegzetes fúvóka segítségével a játékos összeszorított ajkait illeszti a hangszerhez.

[szerkesztés] Fafúvós hangszerek

[szerkesztés] A hang előállítása

A fafúvós hangszer testében rezgő levegőoszlopot a játékos megosztja, vagyis a levegő különböző nyílásokon, a "cső vége" előtt távozik. E nyílásokat a játékos ujjai, vagy billentyűk takarják és nyitják. A hang maga a fúvókában képződik, a változó hosszúságú légoszloptól és részben a befúvástól függ a hangmagasság. A nád vagy fúvóka (befúvó)rése lehet valamilyen formájú behasítás, bevágás, amelyet a játékos ajkai közé vesz. Ezek az ajaksípok.

A fúvóka (befúvó)rése lehet egy nyílás, amelyre egy vékony lapocska feszül, vagy pedig a nyíláshoz két egymáshoz szorított lapocska vezet. Az ilyen lapocskák kerülnek a játékos ajkai közé. Ezek a nyelvsípok.

A befúvórés valójában egy lyuk, a fúvókát maga a játékos ajka képzi. Ilyen pl. a fuvola.

A fenti három megfúvású fúvókák egyikével megszólaltatott hangszerek, függetlenül a hangszer és fúvókája testének anyagától, a fafúvós hangszerek.

[szerkesztés] Fafúvós hangszerek listája

[szerkesztés] fuvolafélék

  • Egyenes fuvolák (furulyák):
Furulya vagy blockflöte
Kettős blockflöte vagy akkordfuvola
Egykezes fuvola vagy svégelsíp
Gemshorn
Flageolett
Okarina
  • Harántfuvolák:
Harántsíp
Harántfuvola vagy fuvola
Pikkoló vagy kisfuvola

[szerkesztés] nyelvsípos hangszerek

  • Kettős nádnyelves hangszerek
Oboa
Oboa d'amore
Angolkürt vagy oboa da caccia
Heckelphon
Sarrusophon
Fagott
Kontrafagott
  • Klarinétfélék
Klarinét
Basszetkürt
Szaxofon
  • Dudák

[szerkesztés] Rézfúvós hangszerek

Fő szócikk: Tölcséres fúvókájú hangszerek

Rézfúvós hangszereknek nevezzük azon aerofon hangszereket, ahol a hang az ajkak vibrálásából keletkezett fújás rezonátoron való átjutásából keletkezik. Alternatív nevük a labrosones, ami ajak által rezegtetett hangszert jelent.

A rézfúvós szó nem teljesen helytálló, rézfúvós hangszernek általában a fent leírt technológiával megszólaltatott hangszereket értjük. Így lehetséges az, hogy a fából készült cink rézfúvós, a rézből készült szaxofon pedig fafúvós.

[szerkesztés] A hang előállítása

„Antik trombita”
„Antik trombita”

A rézfúvóshangszer testében rezgő levegőoszlop megosztatlan, vagyis a levegő végigfut a hangszeren, majd a "cső végén" távozik. A modern hangszereken légoszlop hosszát a játékos szelepekkel (ventilekkel) változtatja. A hang maga a játékos ajkai között képződik, a hangmagasságot nagy részben az itt képzett hang, valamint a befúvás, és a légoszlop hossza befolyásolja.

Az eltávolítható fúvóka kiválasztása sem mindegy, hiszen ez határozza meg, hogy milyen hangokat milyen nehéz megszólaltatni.

Másik érdekes tényező, hogy míg a fafúvósoknál a kiérő hang terjedését (balanszot) tekintve egyenletes, addig a rézfúvósoknál az egyik oldal általában erősebb, attól függ, merre néz a hangszer tölcsére. Ez megnehezíti a felvételek készítését.

[szerkesztés] A rézfúvós hangszerek típusai

[szerkesztés] Natúrhangszerek

Ezeknél a hangszereknél csak az adott hangszer felhangrendszerét lehet használni. A trombita kb. 1795-ig, a vadászkürt kb. 1820-ig volt ilyen. Manapság histórikus előadásoknál találkozhatunk vele. Ilyen pl. a harci kürt.

[szerkesztés] Szelepes hangszerek

Dugattyús szelep
Dugattyús szelep
Forgószelep
Forgószelep

Ezen hangszereken egy bizonyos mennyiségű szelep található: általában 3 vagy 4, de lehet 7, vagy akár több is, speciális esetekben. Ezeknek a szelepeknek a végén általában gombok vannak, melyek segítségével a játékos igen könnyedén tudja szabályozni a a cső hosszúságát.

Kétfajta szeleprendszer terjedt el: a dugattyús- és a forgószelepek. Általában a dugattyúsok gyakoribbak, a forgószelepek a vadászkürtnél használatosak, ill. egyes tubákon. Ilyen a modern rézfúvós hangszerek többsége.

[szerkesztés] Tolócsöves hangszerek

Tolócső
Tolócső

Ezen hangszereken ún. tolócső található, aminek segítségével igen egyszerűen változtatható a hangmagasság. Ez a csoport volt az első a rézfúvósok között, amelyekkel teljes skálát lehet játszani. Ez nagyjából a harsona-családot, ill. rokon hangszereit öleli fel.

[szerkesztés] Ujjas vagy billentyűs hangszerek

Itt a fafúvós hangszereknél megismert technológiával lehet megszólaltatni a hangszereket. Ezek a hangszerek vagy nagyon régiek, vagy átmeneti hangszerek a natúr és szelepes rézfúvósok között (pl. billentyűs trombita). Általában hamar feledésbe merültek, mert igen nehéz volt rajtuk játszani.

[szerkesztés] Rézfúvós hangszerek listája

[szerkesztés] Ma használatos hangszerek és változataik

[szerkesztés] Egyéb hangszerek

[szerkesztés] Egyéb fúvóshangszerek

  • Duda – a játékos befúvása nem befolyásolja direkt a keletkező hangokat, hanem először felfúj egy tömlőt (zsákot), majd abból karjával nyomja a levegőt a különböző csövekbe. A fogyó levegőt újbóli befúvásokkal pótolja. A csövek közül csak az egyiken "játszik" (befolyásolja a légoszlop kiáramlásának helyét), a többi cső, méretei szerinti, előre meghatározott, állandó hangot képez.
  • Szájharmonika – a játékos fúj bele, de nem egy csőbe zárt légoszlop rezgése, hanem a harmonikához hasonlóan, a légáramlat által rezgésbe hozott fémlapocska (nyelvecske) kelti a hangot.

Lásd még: Aerofon billentyűs hangszerek

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu