Für

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Für (szlovákul Rúbaň, korábban Fyr) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 964 lakosából 822 magyar és 127 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Érsekújvártól 25 km-re délkeletre fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területe már a 8. században lakott volt, ezt bizonyítja az itt feltárt avar-szláv temető. A mai települést 1268-ban Fyur alakban említik először. A falunak már a 13. században volt temploma. 1270-ben a komáromi váruradalom része lett. 1321-ben a trencséni váruradalomhoz csatolták, később királyi birtok. 1397-ben Fyr alakban említi oklevél. A 15. század közepén a huszita támadásoktól szenvedett. 1505-ben Fywr néven szerepel oklevélben, ekkor Balogh János a birtokosa, aki 1538-ban a Senye családnak adja el a birtokot. 1549-ben Palásthy János a birtokosa. 1552-ben Ali budai pasa serege pusztította el a falut. 1562-ben az Újfalussy család birtoka lett és mivel a család református hitre tért, a falu is felvette az új hitet. 1669-ben újra elpusztult faluként említik, ezt követően a lakosság pótlására szlovákokat telepítettek ide, ezzel ismét katolikus többségű falu lett. A Rákóczi-szabadságharc idején több kisebb összecsapás volt a falu területén. A 18. század elején a Szluha család szerez birtokot a községben, melyenk ezután több birtokosa is volt. 1831-ben kolera, 1855-ben pestisjárvány pusztított. A 19. században a Steiger és a Vargha család a főbb birtokosok, a községben ekkor gőzmalom is működött. 1890-ben egy tűzvészben leégett a régi templom, helyette 1908-ban újat kellett építeni. 1910-ben 1101, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma a régi templom helyén 1908-ban épült neoromán stílusban.
A Zichy-kastélyt a 18. század második felében a Horváth család építtette. 1830-ban átalakították, majd 1887-ben Steiger Gyula neoklasszicista stílusban építtette át. Később a Weiss, majd házasság révén a Zichy családé lett. Ma szociális otthon működik benne.
A Vargha-kúria a 17. század végén épült, a 18. század közepén klasszicista stílusban építették át. A 19. század eleje óta volt a Vargha család birtoka.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az Érsekújvári járás települései

Érsekújvár (Nové Zámky)
Andód (Andovce) · Bajta (Bajtava) · Bánkeszi (Bánov) · Barsbaracska (Bardoňovo) · Barsfüss (Trávnica) · Bart (Bruty) · Béla (Belá) · Bény (Bíňa) · Csornok (Černík) · Csúz (Dubník) · Dögös (Rastislavice) · Ebed (Obid) · Fajkürt (Dedinka) · Für (Rúbaň) · Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) · Garampáld (Pavlová) · Gyarak (Kmeťovo) · Helemba (Chľaba) · Hull (Hul) · Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) · Ipolyszalka (Salka) · Jászfalu (Jasová) · Jattó (Jatov) · Kamocsa (Komoča) · Kéménd (Kamenín) · Kicsind (Malá nad Hronom) · Kisbaromlak (Branovo) · Kisbelleg (Podhájska) · Kisgyarmat (Sikenička) · Kisújfalu (Nová Vieska) · Kolta (Kolta) · Komáromcsehi (Čechy) · Komáromszemere (Semerovo) · Komját (Komjatice) · Köbölkút (Gbelce) · Kőhídgyarmat (Kamenný Most) · Kürt (Strekov) · Leléd (Leľa) · Libád (Ľubá) · Mánya (Maňa) · Muzsla (Mužla) · Nagysurány (Šurany) · Nána (Nána) · Nyitramalomszeg (Lipová) · Nyitranagykér (Veľký Kýr) · Ohaj (Dolný Ohaj) · Özdöge (Mojzesovo)· Párkány (Štúrovo) · Pozba (Pozba) · Rendve (Radava) · Sárkányfalva (Šarkan) · Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) · Szimő (Zemné) · Szőgyén (Svodín) · Tardoskedd (Tvrdošovce) · Tótmegyer (Palárikovo) · Udvard (Dvory nad Žitavou) · Újlót (Veľké Lovce) · Valkház (Vlkas) · Zsitvabesenyő (Bešeňov) · Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou)