Komáromszemere
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Komáromszemere (szlovákul Semerovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 1308 lakosából 1249 szlovák és 37 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Érsekújvártól 15 km-re keletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A község határában fekvő Váras nevű dombon egykor kelta erődítmény állt, melyet később a korai szlávok is használtak. A vár a történelem viharainak esett áldozatul. Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát 1210-ben említik először Eccl. S. Michaelis de villa Scemera alakban. A falu a 16 – 17. században a török támadások következtében teljesen elpusztult, de később Miava környéki szlovákokkal telepítették újra. A község pecsétje 1775-ből származik. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Szemere, tót falu, Komárom vmegyében, Érsekujvárhoz 1 1/4 mfd. 712 kath., 50 héber lakossal, kath. anyaegyházzal. Határa dombos, de igen jó fekete földje van, kiterjed 5768 4/10 holdra, mellyből 57 15/32 urb. telek után 2228 hold urbériség, 2851 hold majorság, 305 h. erdő, 131 hold szőlő. Birják Balogh, Jankovich, Halasy, Barlangy, Rozsos, Szombathelyi, Petrics, és többen. 1532-ben Puszta-Szentmihályi Tamás és András most Csúzyak, egész Szemere helységet örök áron megvették Várday Borbálától, Abaffy Ferencz hitvesétől." [1] Tűzoltó egyesülete 1906-ban alakult. 1910-ben 1128, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. A faluban kis zsidó közösség is élt, akiket a II. világháború alatt koncentrációs táborba hurcoltak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1712-ben épült barokk stílusban a korábbi lerombolt templom helyén. Az 1780-as vizitáció a templom előtt álló fa harangtornyot említ, melynek sorsa ismeretlen. Ma egy modern harangtorony áll a templom mellett.
- Területén egy 229-ből, Marcus Aurelius korából származó római követ találtak, melyet a templom falába építtettek be.
- A faluban forrás található, melyet soha be nem fagyó medencéjével római fürdő maradványának tartanak.
- Nepomuki Szent János szobra 1836-ban készült.
- Szent Flórián szobra 1868-ban készült.
- A falu zsidó temetője már 1770-ben is megvolt, 1995-ben állították helyre.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Az Érsekújvári járás települései |
|---|---|
|
Érsekújvár (Nové Zámky) |
|
Based on work by