Facsád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Facsád
Megye	Temes
Régió	Bánság
Tszf. magasság	145 m
Koordináták	é. sz. 45°51′0’’ k. h. 22°10′48’’
Terület	150,87 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	7.382 (2005) 47,73 fő/km²
Polgármester	Dorel Covaci

Facsád (1911-ig Facset, Facsét, románul Făget, németül Fatschet): város Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Közigazgatásilag Batyest, Bazest, Bikis, Branyest, Románbunya, Facsádkistelep, Zsupunyest, Poverzsina és Temerest falvak tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Fekvése

A Ruszka-havas északnyugati lábánál, Lugostól 33 km-re északkeletre, a Dévát Lugossal összekötő E673-as (68A) út mentén, a Béga két partján fekszik. é. sz. 45°51′0’’ k. h. 22°10′48’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a románból származik, a făget szó jelentése 'bükkerdő, bükkös'. Első említése: Fagyath (1529). Az újkorban a Facset mellett a magyarban gyakran használták a Facsét névalakot is. A helységnévrendezés idején az Országos Törzskönyvbizottság az 1595-ből adatolható, magyarosabban hangzó nevet állapította meg.

[szerkesztés] Története

Jelentőségét fekvésének köszönhette, rajta keresztül vezetett ugyanis a Temesvárt és Lugost Erdéllyel összekötő út. A 16. században mezőváros volt. A várára vonatkozó legkorábbi utalás 1548-ból származik. 1552-ben a török, 1595-ben, ostrom nélkül Borbély György karánsebesi bán, 1602-ben ismét a török, 1603-ban Basta, 1616-ban Bethlen Gábor foglalta el. A 18. században a Béga jobb partján fekvő, román lakosságú település (a későbbiekben Románfacset) mellett, a másik parton több betelepülési hullámban alakult ki Németfacset. 1718-ban osztrák iparosok, 1729-ben németek, magyarok és szerbek, 1767-ben 35 német család költözött be. Római katolikus plébániája 1733-ban alakult. Az 1780-as években újabb német telepesei érkeztek, egyúttal évi 8 országos vásár tartására kapott szabadalmat. 1828-ban 1108-an lakták, a családfők közül 114 volt jobbágy, 102 házas, 43 házatlan zsellér, 29 szolga és 26 kézműves. Vásárait 86 faluból látogatták rendszeresen. Itt működött a Magyarország és Erdély közötti vámhivatal is. A temesvári csata után, 1849. augusztus 16-án itt szállt meg Bem és tanácskozott az előző napon ideérkezett Eftimie Murguval. Itt vált el tőle Vécsey Károly, aki innen Arad felé tartott, letenni a fegyvert.
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott, járási székhely volt. Az 1880-as évekig Román- és Németfacset közigazgatásilag két külön községet alkotott. Az állam a község déli részére 1900-1903-ban 84 római katolikus magyar és 6 német családot, majd a draksinyesti út mellett, a községtől 2 km-re létrehozott ún. munkástelepre további 10 magyar családot telepített. A telepes családok közül 32 Torontál, 15 Krassó-Szörény vármegyéből, 15 a Vágsellye közelében fekvő Magyarsókról érkezett. Az 1921-es romániai földreform birtokaik törlesztési idejét (eredetileg 58 év) megkurtította, ezért közülük sokan otthagyták a földet és városba költöztek. 1926-ban 19 magyar család vándorolt ki Brazíliába. 1938-ban viszont itt talált új otthonra 99 hadikfalvi székely.
1918. november 6-án a helyi csendőrőrs hívására Aradról érkezett repülőgép bombákat dobott az ezer fős tüntető tömegbe.^[1] 1994-ben nyilvánították várossá.

[szerkesztés] Lakossága

1910-ben 3323 lakosából 1467 román, 1462 magyar és 376 német anyanyelvű, 1484 római katolikus, 1447 ortodox, 207 zsidó és 131 református vallású volt.
1992-ben magának Facsádnak 4085 lakosa volt, ebből 3487 román, 426 magyar és 108 német nemzetiségű, 2961 ortodox, 450 római katolikus, 249 pünkösdista, 173 baptista és 142 református vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

A várostól északra állt egykor Facsád vára. A négyzet alaprajzú síkvidéki erődítménynek ma feltárt alapfalai láthatók.
A római katolikus templom 1733-ban, az ortodox templom 1889-ben, a református 1997-ben épült.
Az egykori kaszinó épülete (Calea Lugojului 10) 1800-ban épült.
460 hektáros víztározója a legnagyobb állóvíz Temes megyében.