Farkas Bertalan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Farkas Bertalan

Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2.) az első magyar űrhajós.

1967–69 között elvégezte a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, 1970–71-ig a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke. 1972-től 1978-ig a pápai vadászrepülő alakulatánál dolgozott vadászpilótaként, 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak. Mindmáig ő az egyetlen magyar űrhajós, aki az űrben járt – a 2007-ben fellőtt Charles Simonyi ugyanis nem űrhajós, hanem űrturista.

A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten a Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézetben. A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978–80-ig.

Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Kubaszov, Magyari Béláé Vlagyimir Dzsanibekov volt. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.

1980. május 26-án indult a világűrbe Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut–6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A 8 napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén.

1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, s még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték. 1996–1997-ben légügyi attasé volt az Egyesült Államokban lévő Washingtonban. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. 1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Atlant-Hungary nevű légitársaság résztulajdonosa.

2006-ban a Magyar Demokrata Fórum színeiben indult a parlamenti választáson.

[szerkesztés] Általa végzett kísérletek

Több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan programját 1976–1980 között. A kísérletekre 1980. május 26. és június 3. között került sor a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén.

A Dóza kísérlethez a KFKI fejlesztette ki a Pille termolumineszcens sugárdózismérőt (TLD), amellyel még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét. A meglévő műszerekkel ugyanis meg kellett várni a földet érést, hogy kielemezhessék a mérési eredményeket. A Pille továbbfejlesztett változatát használták a MIR űrállomáson és újabban a Nemzetközi Űrállomáson az állomások sugárzásvédettségének feltérképezésére és a legénység terhelésének mérésére.

A Rabotoszposzobnoszt kísérlet során a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet és a Medicor által fejlesztett Balaton műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.

A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központonban működő űrélettani laboratórium készítette az INTERFERON sejtbiológiai kísérletet, ami az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Az űrhajón lévő sejtek 4-8-szor annyi interferont termeltek, mint a földi laboratóriumban lévők.

Az Ötvös kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek (Ga, As, In, Pb) kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták. A Bealuca kísérletben eltérő fajsúlyú fémek keveredését és diffúzióját, alumínium és réz súlytalanságban létrehozott ötvözetét tanulmányozták. Az anyagtechnológiai kísérletek során kipróbálták a Krisztall kristályosító berendezést is.

Az űrutazás alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készült. A Balatonnál a tó és a vízpart ökológiája, valamint talajjavítási programok keretében Szolnok és Kisköre között a Tisza vidéke volt a vizsgálatok fő területe (Bioszféra program).