Filmgyártás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A filmgyártás az egész világon más rendszerben működik. Sok hollywoodi film 3D animációt, robottechnikát, CGI-t használ. A filmesek szakszervezetekbe tömörülnek, munkájuk igen jól szervezett, szerződéseikben előre meghatározott tiszteletdíjakat kötnek ki. Európában a filmművészet dominál és nem a filmipar. A fizetések sokszor nagyon alacsonyak, kis stábbal dolgoznak, a forgatási nyersanyaggal takarékosan bánnak.
A filmgyártás lépései 5 szakaszra bonthatók:
- Forgatókönyv
- Előkészítés
- Forgatás
- Utómunkálatok
- Forgalmazás
Egy produkció létrejöttéhez legalább 3 év szükséges. Az első évben megírják és fejlesztik a forgatókönyvet. A második évben előkészítik és leforgatják a filmet. A harmadik évben elkészülnek az útómunkálatok, megszervezik a forgalmazást és a film moziba kerül.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Forgatókönyv
Fő szócikk: ForgatókönyvíróA forgatókönyvíró a filmötlet alapján szinopszist ír. A szinopszis terjedelme 1–2 oldal, amiben a film cselekményének történetét írja le a film befejezésével együtt. A szinopszisból treatment íródik, ami a film drámai kontextusa három-öt oldalban összefoglalva. Majd elkészül a storyline, ami a mű váza, jelenetsora párbeszédek nélkül. A terjedelme általában 20–30 oldal. Ebből készül el a forgatókönyv első változata.
Kétféle forgatókönyvet különböztetünk meg:
- Eredeti forgatókönyv
- Adaptált forgatókönyv
[szerkesztés] Forgatókönyvrészlet (Fény ösvényei)
54. BELSŐ, CSILLÁÉK ELŐSZOBÁJA - NAPPAL
Csilla belép az ajtón, próbálja tartani magát, és köszönés nélkül azonnal a szobája felé indul.
Nagyi szobájából televízió hangja és villódzása szűrődik ki.
NAGYI
(a szobából túlkiabálja a tévét)
Te vagy az, kislányom? Ott a süti az asztalon!
[szerkesztés] Előkészítés
Az irodalmi forgatókönyvből a forgatáshoz storyboard és technikai forgatókönyv készül. A storyboardot a film rendezője a látványtervezővel együtt, a technikai forgatókönyvet a film operatőre a rendezővel közösen készíti. Storyboard magyar filmeknél nagyon ritkán készül, ennek használata inkább az amerikai filmekre jellemző. A stáb a végleges forgatókönyv alapján megkezdi a film előkészítési munkálatait, a gyártásvezető pedig elkészíti a film költségvetését és megszervezi az előkészítést. A rendező és az operatőr külső és belső helyszíneket kutatnak fel. Az operatőr kiválasztja a fővilágosítót, a fővilágosító a világosító csapatot. A jelmeztervező jelmezterveket készít, a díszlettervező díszletterveket rajzol. Megkezdődik a casting, azaz a szereplőválogatás. Nagyobb költségvetésű filmeknél ez a feladat a casting directorra hárul, egyéb esetben a filmrendezőre. A producer felügyeli a munkákat, valamint megszerzi a film költségvetésében előírt pénzt. Ha elkészült a költségvetés, megvannak a helyszínek, a szereplők, a díszlet és jelmeztervek, felállt a teljes stáb és nem utolsó sorban a film rendelkezésére áll a teljes büdzsé, amiből a forgatást és az utómunkálatokat finanszírozni lehet, akkor megkezdődhet a forgatás.
[szerkesztés] Forgatás
Egy tipikus forgatási nap kezdetén a rendező átnézi a forgatási ütemtervet. Megfelelően beállítják a kellékeket, a világítást és a kamerát. A színészeken elkészítik a sminket/maszkot, frizurát és beöltöztetik őket a film kosztümébe. A színészek elpróbálják az aznapi jeleneteket. A forgatás kezdetét a rendező asszisztens „felvétel!” vagy „tessék” felkiáltásával kezdik, majd a csapó a jelenet számával a forgatási kép előtt „csap”. A színészek a kijelölt helyre állnak vagy a kijelölt (berajzolt) területen belül mozognak. A felvételeket annyiszor ismétlik meg, ahányszor az szükséges vagy ahányszor azt a forgatás költségvetése megengedi. A felvett képet a rendező közben egy videómonitoron keresztül nézi, ami összeköttetésben áll a kamerával. A jelenet hangját fülhallgatón keresztül hallja. A jelenet végének felvételét a rendező „ennyi” felkiáltásával fejezik be. A forgatás végén előhívják az aznapi nyersanyagokat, és a rendező átnézi a musztereket. Rossz felvétel esetén egy másik nap megismételik a nem sikerült jeleneteket.
[szerkesztés] Utómunkálatok
A forgatás befejeztével kezdődnek az utómunkálatok. Ebben a rendező, az operatőr, gyártásvezető, a hangmérnök, a vágó és a producer vesz részt. Az első ilyen utómunka a montírozás, azaz a vágás. A forgatás ideje alatt minden egyes jelenetet csapótáblával vesznek fel. A rajta lévő adatokon megtalálható a film címe, a felvétel dátuma, a jelenete forgatókönyvbéli száma és hogy melyik filmtekercsen található. Mindezt papíron is vezeti a rendező asszisztense vagy a scriptes. A vágás időigényes feladat. Itt kapja meg a film végső formáját, valamint különböző vágás- és trükktechnikák segítségével a rendező és a vágó további művészi kifejezőeszközöket is tud használni. A vágók munkája tehát jelentősen hozzájárul a moziban vetített film leendő sikeréhez vagy bukásához. Közben elkészül a film zenéje is. A zenei aláfestés a cselekmény kiegészítéséhez vagy az érzelmek fokozásához jelentősen hozzájárul. A zene mellett felveszik még a különböző hanghatásokat, vagy a hangmérnök kikeresi az archivumából a megfelelőeket, majd mindezeket egységes egésszé keverik, immáron a vágott filmhez igazítva. A végén megtörténik a film fényelése. Végső fázisként elkészítik a film feliratozását, a főcímet és a stáblistát. Ezt követi a tesztvetítés az amerikai filmek gyakorlatában, ahol felmérik a közönség reakcióit. Ennek függvényében további finomításokat végeznek, egyes jeleneteket újravágnak, másokat lehet, hogy újraforgatnak. Ezután alakul ki a film végleges változata.
[szerkesztés] Forgalmazás
A filmforgalmazás a filmipar azon ága, amely a kész végterméket eljuttatja a filmvetítéssel foglalkozó, vagyis a moziüzemeltető cégekhez, illetve a televíziós társaságokhoz és videótékákhoz. A producer, rendező a filmforgalmazóval közösen elkészíti a film reklámkampányát. A filmből trailer, azaz előzetes készül 30 másodperces és 1–4 perces változatban. A rövidebb a televíziós reklámblokkokba, a hosszabb pedig a mozik előzeteseibe kerül. Készíthetnek még rádióba szánt trailert is. A promóció költségvetéséhez mérten elkészülnek a plakátok, óriásplakátok, citylightok, amiket a város (ország) különböző pontjaira, lehetőleg minél nagyobb mennyiségben kihelyeznek. Elkészül a film weblapja a film adataival, leírásával stb. A film rendezője a főszereplők kíséretében részt vesz különböző televíziós és rádiós beszélgetéseken. Interjúkat adnak televízióknak, rádióknak, újságoknak és internetes lapoknak egyaránt. A filmbemutató ünnepélyes keretek közt zajlik. Általában a főváros legpatinásabb filmszínházában (itthon az Uránia Mozi) kerül rá sor röviddel a film moziba kerülésének időpontja előtt. Részt vesz rajta a teljes stáb és a főszereplők egyaránt. Jegyet a premierekre csak meghívás útján lehet szerezni. A bemutató után fogadásra kerül sor. Magyarországon a budapesti premier után a film vidéki bemutató körútra indul a rendezővel és a főszereplőkkel együtt. Hogy hány kópiával kerül egy film a mozikba, azt a filmforgalmazó és a producer dönti el, azok ugyanis az ő költségeikre készülnek el. A kópiaszámot itthon jelentősen befolyásolja a Magyar Mozgókép Közalapítványnál elnyert filmforgalmazásra ítélt támogatási összeg nagysága is. Magyarországon az a bevett gyakorlat, hogyha egy film várhatóan szűkebb igényt elégít ki, vagyis „túlságosan művészfilm”, akkor 2–3 kópiával indítják útjára. Ebben az esetben a nézőszám 1–5 ezer körüli lesz, de legfeljebb 15 ezer fős látogatottságot ér el. Az úgynevezett közönségfilmek azonban 20–35 kópiával kerülnek a hazai mozikba, ami több moziban gyakoribb vetítési számot jelent, és ennek függvényében lényegesen jelentősebb jegyeladást eredményez. A film kópiaszámának előzetes becslése igen nehéz feladat. A gyártó stáb érdeke, hogy minél nagyobb kópiaszámmal kerüljön a filmje mozikba, de a forgalmazónak fel kell mérnie az esetleges bukás kockázatát. Mivel egy film kópiagyártásának költsége viszonylag magas, ezért óvatosan bánnak a darabszámokkal. Létezik ellenkező példa is, mikor utólag kell kópiákat gyártani, ugyanis a film óriási siker, és pótvetítéseket igényel. Fél évvel a filmbemutató után következik a film videó/DVD forgalmazása, illetve később a televíziós bemutatás részleteinek kidolgozása. Az utóbbi időben egyre jobban lerövidül az idő, ami a filmbemutató és a DVD megjelenése között eltelik.
Based on work by