Germánium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

32 gallium ← germánium → arzén Si ↑ Ge ↓ Sn periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	germánium, Ge, 32
Elemi sorozat	félfémek
Csoport, periódus, mező	14, 4, p
Megjelenés	szürkés fehér
Atomtömeg	72.64(1) g/mol
Elektronszerkezet	[Ar] 3d10 4s2 4p2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 4
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	5.323 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on	5.60 g/cm³
Olvadáspont	1211.40 K (938.25 °C, 1720.85 °F)
Forráspont	3106 K (2833 °C, 5131 °F)
Olvadáshő	36.94 kJ/mol
Párolgáshő	334 kJ/mol
Hőkapacitás	(25 °C) 23.222 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k at T/K 1644 1814 2023 2287 2633 3104
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok	4 (amfoter oxid)
Elektronegativitás	2.01 (Pauling-skála)
Ionizációs energia (részletek)	1.: 762 kJ/mol
	2.: 1537.5 kJ/mol
	3.: 3302.1 kJ/mol
Atomsugár	125 pm
Atomsugár (számított)	125 pm
Kovalens sugár	122 pm
Egyebek
Mágnesesség	nincs adat
Hővezetőképesség	(300 K) 60.2 W/(m·K)
Hőtágulás	(25 °C) 6.0 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 5400 m/s
Mohs keménység	6.0
CAS szám	7440-56-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Germánium izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 68Ge mest. 270.8 d ε - 68Ga 70Ge 21.23% Ge stabil 38 neutronnal 71Ge mest. 11.26 d ε - 71Ga 72Ge 27.66% Ge stabil 40 neutronnal 73Ge 7.73% Ge stabil 41 neutronnal 74Ge 35.94% Ge stabil 42 neutronnal 76Ge 7.44% Ge stabil 44 neutronnal
Hivatkozások

A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben, mint 2 és 4 vegyértékű pozitív gyök szerepel. Vegyjel Ge, atomsúlya 72,1.

Tartalomjegyzék 1 Felfedezése 2 Jellemzői 3 Vegyületei 3.1 Kloridjai 3.2 Oxidjai 3.3 Szulfidjai 4 Lásd még 5 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Felfedezése

Ezt az elemet Clemens Winkler fedezte fel 1886-ban az argirodit ásványban. Előállítása is a Freiberg mellett előforduló argiroditból történik, amely ásvány ezüstszulfidból és germániumszulfidból áll.

[szerkesztés] Jellemzői

Tisza állapotban előállítva, szürkés-fehér rideg fém, fs.-a 5,47, olvadáspontja 900° C körül. Kémiai sajátságaira nézve az óncsoport fémeihez, de az antimonhhoz is hasonlít. A levegőn való erős hevítéskor oxidálódik. Sósavban nem oldódik, kristályviz feloldja, tömény salétromsav germániumoxiddá oxidálja. Sói a lángot nem festik meg.

[szerkesztés] Vegyületei

[szerkesztés] Kloridjai

Vegyületei közül megemlíthetők a germánium kloridjai:

• A germániumklorür (Ge Cl2) szintelen, 72°-on forró folyadék, amely a germánium porának sósavgázban való hevítésekor képződik.
• germániumot klórgázban hevítve germániumklorid (Ge Cl4) képződik. Szintén folyékony; forráspontja 86° C.

[szerkesztés] Oxidjai

• germániumoxidul (GeO) és germániumoxid (GeO2) ismeretes. Utóbbi a germánium oxigénben való elégetésekor is képződik. Fehér por, vízben kissé oldható; savjellegű vegyület.

[szerkesztés] Szulfidjai

• germániumszulfür (GeS), vörösbarna kristálykákból áll és a germániumszulfidból képződik, azt hidrogénáramban redukálva. A germániumsók oldatából, ha azokat sósavval erősen megsavanyítjuk, a kénhidrogén fehér csapadék alakjában germániumszulfidot (GeS2) választ le.

[szerkesztés] Lásd még

• Dióda
• Integrált áramkör
• Tranzisztor

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• A Pallas Nagy Lexikona