Gyurgyalag
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Merops apiaster Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A gyurgyalag (Merops apiaster) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.
[szerkesztés] Megjelenés
Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli.
[szerkesztés] Életmód
Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. Többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkoznak. Darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.
[szerkesztés] Szaporodás
A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkelnek. A partoldalba ássák 1,5-2 m hosszú alagútjukat, melynek végén van a költőüreg. Általában 5-6 gömb alakú fehér tojást raknak. A homok kitermelés veszélyezteti a fészkelőhelyeiket.
[szerkesztés] Kárpát-medencei vonatkozás
Magyarországon, elterjedt fészkelő, állomány nagysága 20.000-30.000 egyed.
[szerkesztés] Védelem
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.