Hónap
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.
[szerkesztés] Csillagászati háttér
A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.
Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztettek meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).
Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.
A Hold pályája inkább ellipszis, mint kör alakú. Azonban ennek a keringési pályának sem az orientációja, sem az alakja nem állandó. Az ellipszis a Földhöz legközelebbi (perigeum) és legtávolabbi pontja (apogeum) egy teljes kört tesz meg mintegy kilenc év alatt. A Holdnak hosszabb időre van szüksége ahhoz hogy pályájának ugyanazon ívére visszatérjen, mivel előrehaladt közben. Ezt a hosszabb időszakot anomalisztikus hónapnak nevezik, átlagos hossza kb. 27 1/2 nap. Ez alatt az idő alatt a Hold látszólagos átmérője is változik, így az anomalisztikus hónapnak van némi szerepe a holdfogyatkozások előrejelzésében, amelyek időtartama és kiterjedése éppen a Hold látszólagos átmérőjétől függ.
A Hold pályája olyan síkban fekszik ami az ekliptika síkjához képest egyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala a csomóvonal, két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz megintcsak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.
A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak extra időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, az úttal, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.
Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról [1]. Ezek hossza nem állandó, ezért megadom a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelölöm.
megnevezés | napok száma |
---|---|
sziderikus hónap: | 27,321661547 + 0,000000001857*y |
tropikus hónap: | 27,321582241 + 0,000000001506*y |
anomalisztikus hónap: | 27,554549878 – 0,000000010390*y |
drakonikus hónap: | 27,212220817 + 0,000000003833*y |
szinodikus hónap: | 29,530588853 + 0,000000002162*y |
[1] Forrás: ELP2000-85; lásd: M.Chapront-Touzé, J. Chapront (1991): "Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000". Willmann-Bell, Richmond VA; ISBN 0-943396-33-6
[szerkesztés] A Julianus-naptár és a Gergely-naptár hónapjai
A Gergely-naptár az őt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:
megnevezés | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|
január | 31 | |
február | 28/29 | szökőévekben 29 napos |
március | 31 | |
április | 30 | |
május | 31 | |
június | 30 | |
július | 31 | |
augusztus | 31 | |
szeptember | 30 | |
október | 31 | |
november | 30 | |
december | 31 |
Lásd még: február 30.
A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbeszorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.
[szerkesztés] A zsidó naptár hónapjai
A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik:
héber név | magyar név | angol név | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|---|---|
ניסן | niszán | Nisan | 30 | |
אייר | ijár | Iyar | 29 | |
סיון | sziván | Sivan | 30 | |
תמוז | tamuz | Tammuz | 29 | |
אב | áv | Ab | 30 | |
אלול | elul | Elul | 29 | |
תשרי | tisri | Tishrei | 30 | |
חשון | hesván | Cheshvan | 29/30 | tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is |
כסלו | kiszlév | Kislev | 29/30 | |
טבת | tévét | Tevet | 29 | |
שבט | svát | Shevat | 30 | |
אדר ראשון | ádár rison | Adar I | 30 | csak szökőévben |
אדר | ádár | Adar | 29 | ádár neve rendes évben |
אדר שני | ádár séni | Adar II | 29 | ádár neve szökőévben |