Hegykő

A Fertő hatalmas nádasokkal övezett partja felett emelkedő, kavicstakaróval borított dombvonulat oldalán és tetején helyezkedik el. A Fertőtől délre, a Hidegség és Fertőszéplak közötti lapályon elterülő falu. Három határátkelőhelyhez is közel van Ausztria felé. Soprontól 20 km-re, Fertődtől 5 km-re épült ki. Megközelíthető a 85. Számú főút-vonalról 2 km-re. A GYSEV megállóhelye 3 km-re van, autóbuszmegálló van a községben. A falut szeli át a Fertő körüli kerékpárút, amely sok turistát vonz tavasztól őszig.

[szerkesztés] Története és mai élete

Az egykori mezőváros barokk pecsétjének mezejében nyitott kapus bástyafal látható, felette torony három ablakkal, fióktornyocskákkal. Mellette jobbról fogyó, arcos hold, balról nyolcágú csillag. A századfordulón még nagyközség, de 1906-ban már csak község. Pecsétje színes lett: a mező piros, a torony és a félhold ezüst, a csillag arany. A község neve pogány áldozati kőre utal (zu dem Heiligen Stein - mondták rá a németek), amelyet elfeledve később Hegykővé alakított a népi etimológia.

A község fő tere

A leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történeti múlttal rendelkező Sopron megyei községek egyike. A Kr.e. 3.és 2. évezredben lakott volt, az erdőirtások helyén bronzkori település maradványai kerültek elő. Egy római kori település emlékeit is őrzi a soproni múzeum. A Nemzeti Múzeum régészei a honfoglalás előtti időből származó germán temetőt tártak föl 1969-ben. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett.

Az első középkori okleveles forrás 1262-ben említi „Villa Igku” (Szent-kő) néven, ide helyezik át az ősi széplaki hetivásárt. 1313-ban „Cives de Igku”, ekkor már a Kanizsay-család tulajdona. 1344 és 1350 között megyegyűlések, me-gyei ítélőszék, nádori közgyűlések helyszíne a település. 1419-ben mint „Zum Heiligen Stein”, 1446-ban „HEGHKW” néven szerepel oklevélben. 1454-ben a Kanizsayak ellenségei feldúlják a falut. 1543-1557 között a Nádasdy család volt a birtokos. 1631-től a templom a protestánsoké volt, de Hi-degséghez tartozott. 1660-ban Széplakhoz csatolták az ismét ka-tolikus egyházat. Miután az össze-esküvő Nádasdy Ferenc birtokait 1671-ben a királyi kincstár elkobozta, 1680-ban Esterházy Pál szerez-te meg a fertőszentmiklósi urada-lommal együtt, de azonnal elzálo-gosította előbb Széchényi érseknek, majd 1700-ban a máriacelli bencéseknek. Esterházy Antal 1719-ben váltotta vissza az uradalmat. Hegykő Esterházy-tulajdon volt 1771-ig, ekkor ifj. Esterházy Miklós Széplak községért és a hegykői Széchényi-féle erdőért cserébe adta Hegykőt gróf Széchenyi Zsigmond özvegyének.

1711-ben pestis tizedelte meg a lakosságot. 1899-ben tűzvész pusztította el a falu nagy részét. Földesúri terhek és túlkapások is sújtották a község lakóit. A hegykőiek 16-17. századi élete a fertői halászat jegyében zajlott, melynek nyomai a középkorig nyúlnak vissza. A hegykői jobbágytelkek állományához a szántóföldön és a réten kívül még halászóvíz is tartozott. A 18. században az erősebb mezőgazdálkodás visszavetette a halászatot, és a falu földművelő település jelleget kapott. A parasztföldek tágíthatatlansága miatt beállott feszültségeket a hegykőiek irtásföldek létesítésével, kiterjedt rétgazdálkodással, szénatermeléssel enyhítették.

A falu népessége a középkorban tiszta magyar volt. A Fertőszentmiklós környékére 1533 körül betelepült horvátok Hegykőt még két évtized múltán sem érintették. A horvát beáramlás csak a 17. század közepén indult meg és vetett ide néhány horvát családot. A 18. század közepén aztán itt is beállott a németes irányzat. Hegykő elnémetesedése nem nemzetiségi változást jelent, hanem csupán az uraság - az Esterházyak - által fel-karolt irányzatot, amennyiben a horvát-magyar lakosság a környéken használatos német nyelv elsajátítására kényszerült, ha az uraság tisztjeivel, alkalmazottaival meg akarta magát értetni. 1728-ban mindössze 6 német családfőt találunk itt 17 horvát és 37 magyar mellett. A családok közül a Zámbók látszanak a legrégibb nemzetségnek, nevük 1518-ban tűnt fel. A Horváth és Szalay nemzetségek nevével 1631-ben, a Honyák, Kertész, Kulcsár családokéval 1664-ben, a Kóczánok és Németek nevével 1677-ben találkozni először.

Az 1900-as évek elején 56 hegykői vándorolt ki Amerikába, közülük csak 3 család tért vissza. A régi templomot 1904-ben lebontották, az újat a soproni Schiller János tervei szerint építették fel neoromán stílusban, majd 1931-ben megmagasították a tornyát. 1925-ben megalakult a Hegykői Vegyeskar Bolla Géza vezetésével, az énekkar 1936-ban már „az ország legjobb földművelő dalárdája” volt. 1930-ban megszűnt a rövid életű téglagyár. A halászat mellett jelentős volt a nádaratás. Iparosok is éltek itt az idő tájt: szabó, cipész, aszta-los, bognár, kovács.

A földosztáskor 1945-ben 764 kh-at osztanak ki 204 földigénylőnek. 1959-ben termelőszövetkezet alakult. Zöldségtermesztés és állattenyésztés a fő ágazat, melegházban szegfűt nevelnek. A hatvanas években építették a tanácsházát, a postát, az új iskola részt, a téeszközpontot. A hetvenes években elkészült az új élelmiszerbolt, a takarékszövetkezet és az óvoda, amelynek falán 1991-től emléktábla hirdeti: az épület Horváth József esperes plébános, a falu szülöttjének ajándéka. 1987-ben kezdték építeni a faluházat tornacsarnokkal, mozival, könyvtárral, amelyet már az önkormányzat fejezett be. 1972 után megnyílt a ter-málstrand. 1984-től Hegykő közigazgatásához tartozik Fertőhomok és Hidegség. 1987-ben faluház épült. 1990. november 30-án alakult meg a községi tanácsot felváltó önkormányzat.

A Sára fürdő egyik medencéje

1971 óta gyógyhatású termálfürdő működik a településen, amely a Konyha-dűlő 11 hektáros területén épült ki. 1969-ben kezdődött meg az a fúrás, amely 1500 m mélységből vizet fakasztott. Percenként 400 liter 58 oC-os alkáli-hidrogén-karbonátos víz tör a felszínre. A strandlétesítmény négy medencés, 2500 férőhelyes. Két, egyenként 180 m2 területű, háromszög alakú medencéjében ülőpadokra lehet telepedni, a medencék vize 38 és 32 oC-os. A 90 m2 nagyságú gyermek-pancsolót 26 oC-os vízzel töltik fel. 1976-ban megnyílt meg a 33,322 m-es úszómedence, ahol rendszeres úszóedzések és versenyek zaj-lanak - vize 24 oC-os. A tapasztalatok szerint a két ülőmedence elsősorban mozgásszervi megbetege-dések gyógyítására alkalmas, de a forrás vize gyomorbántalmak elleni ivókúrára is megfelel. A jó klíma, tiszta levegő évente sok turistát vonz az üdülőfaluba. A 6 ha területű horgásztó kellemes kikapcsolódást nyújt a horgászoknak.

A külterület északi oldala a Fertő-Hanság Nemzeti Park része.

A település mai lakói helyben az idegenforgalomban, vállalkozásokban és a termelőszövetkezetben, valamint Sopronban találnak munkát. Az ipar nem számottevő. A lakosság egy része mezőgazdasággal foglalkozik. Híres a hegykői zeller, zöldség, hagyma. A fiatalok közül sokan magánvállalkozók, a szolgáltatásban, iparban dolgoznak. A községben működik a Mezőgazdasági Szövetkezet, amelynek fő profilja az állattenyésztés és növénytermesztés. A kárpótlás és a földrendezés során kevés mezőgazdasági magánvállalkozó műveli saját földjét.

Dinamikusan fejlődnek a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások. A termálfürdőnek köszönhetően Hegykő üdülőfaluvá vált. Színvonalas apartmanok, panziók, kiadó szobák várják a vendégeket. Sok turistát vonz – főleg Ausztriá-ból - a Fertő körüli kerékpárút. Egyre nő a nyaralótulajdonosok száma, akik a szép természeti környezetért és fürdőjéért keresik fel Hegykőt. A labdarúgó csapat megyei I. osztályban, a női kézilabda csapat NB II-ben játszik. A korszerű sportcsarnok 1991-ben épült.

A lakosság római katolikus vallású. A rendezvények közül kiemelkedik a hegykői búcsú vasárnapja minden év október első hetében és az évente megrendezésre kerülő „Hegykői Vigasságok”.

[szerkesztés] Nevezetességei

A pestis oszlop

Műemlék a háromhajós, egyetlen tornyos, neoromán Szent Mihály római katolikus plébániatemplom, benne a régi templomból megmaradt 18. századi népies fafaragásokkal: Madonna, Ég Királynője és egy angyalszobor. Freskói a Ró-mában élő Prokop Péter festőművész alkotásai.
Az út menti szobrok közül a főtéren áll a Pestisszobor 1711-ből magas, szőlővel befuttatott oszlop vánkosszerű fejezetén ülő Madonnával, az oszlop lábánál fekvő Szent Rozáliával és álló Szent Sebestyénnel és Rókussal. Az 1720 körül készült szobor tagolt talpazatán pillér áll, oldalain Krisztus kínvallatásának eszközei és Pieta látható, ez a Vulka völgyének 1660 körül elterjedt pillértípusa. A temetőben 1742-ben készült kereszt áll, talpazatát két csiga fogja közre, Szent Mihály alakjával, to-vábbá egy rokokó díszítésű kereszt és egy klasszicista sírkő.
melegvízes fürdö.