Herulok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A herulok (Heruli, Eruli), egy germán törzs volt a 3. – 6. században, rokon a szkírekkel, turcilingokkal és rugiakkal. A germán törzsek közül ők maradtak a legtovább pogányok.
[szerkesztés] Történetük
Először a 3. század közepén kerültek be a történelembe, mint könnyű fegyverzetű zsoldosok fordulnak elő az Al-Duna mentén, Claudius és Gallienus császárok korában. A gótok szövetséget kötöttek velük, majd Hermanrich király vezetése alatt legyőzték őket. Kalandos kor következett: a herulok a Rajna mellett tanyáztak, mint a rómaiak szövetségesei tengerre szálltak, végül pedig a hunokhoz csatlakoztak. Így vándoroltak addig, míg védő uruk, Odoaker, „a herul”, Kr. u. 476-ban a Nyugat-római Birodalmat megdöntve, Italia királya nem lett. Ekkor a birodalom romjain egy időre a herulok ragadták megukhoz a hegemoniát több germán törzs felett, amelyek közül később a longobárdok fellázadtak és a herulokat szétszórták. Egy részük Pannoniába (a mai Dunántúl) szorult és 512-ben meghódolt a kelet-rómaiaknak. Ezután a herulok megoszlottak: egy részük a Kelet-római Birodalom ellen küzdött, egy másik rész Belizár vezetése alatt mellette. Bátor, de féktelen, vitéz, de mindent leromboló nép voltak 530-ig, amikor egészen eltűntek a történet színpadáról.
[szerkesztés] Lásd még
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
Based on work by