Vita:Hiszekegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

	Ókorportál Ezen a cikken az Ókorműhely dolgozik. Vegyél részt a(z) Hiszekegy cikk szerkesztésében!
Közepes	Ez a cikk Start szintű osztályzást kapott.
Ókori témájú szócikkek osztályozás szerint Wikipédia:Cikkértékelési műhely

[szerkesztés] Görög keleti vs. ortodox

„A »görög keleti« elnevezés ellen immár három évtizede indítottuk meg a harcot, s ez hazánk felszabadulása után végre meg is hozta a gyümölcsét: Egyházunk ma Magyarországon is hivatalosan orthodoxnak nevezheti magát, ugyanúgy, mint mindenütt az egész világon. [...] azért nem vállaljuk a »görög keleti« jelzőt, mert diszkrimináló, és ugyanakkor semmiféle tekintetben nem fejezi ki Egyházunk és hitünk jellegét, sőt éppen ellenkezőleg, elködösíti, eltünteti azt.” – Berki Feriz (ed.): Az orthodox kereszténység (2. ed.), Budapest, Magyar Orthodox Adminisztratúra, 1984., 14. old. Feanor 2006. augusztus 18., 18:15 (CEST)

[szerkesztés] Lektorálandó

Össze van alaposan keverve ezen az Apostoli és Nicea-konstantinápolyi hitvallás! Utóbbi nem az előbbinek a 2.0-ás változata, hanem egyszerűen más a forrása. Az sem helytálló, hogy a szentmisén mindig a NK-t imádkozzák -- pontosabb lenne így: mindig, kivéve, amikor nem. Nagyon sok kat. templomban az Apostoli hitvallás a divat.

A "református hiszekegy" elnevezés önmagában téves, hiszen (a katolikus/közönséges kitételt leszámítva) az 1991-es fordítási reform előtt (amikor is megjelent az új Misekönyv) a katolikusok is pont ugyanezt a szöveget imádkozták: ez nem két hitvallás, hanem egy hitvallás két fordítása. Ami most "katolikus"-nak van feltüntetve, az ökumenikus fordításnak készült, felekezetközi egyeztetéssel.

Az sem korrekt (szvsz), hogy a definíciós szakasz után rögtön a Filioque-vita kezdődik, hiszen azt megelőzően is eltelt azért párszáz év a teológiatörténetben. Az egész cikk struktúrája a feje tetején áll: egy szó sincs a korai hitvallás-formulákról, sem azok liturgikus beágyazottságáról, sem a Hiszekegy dogmatörténeti relevanciájáról.

Asszem, teljesen újra kellene írni a szöveget, csak nem tudom, hogy lenne érdemes nekifogni. :-( (Aláíratlan hozzászólás, szerzője Feanor (vita • közreműködései) )

A szövegben rengeteg az értékes információ. Akik megírták sokat dolgoztak rajta. Nem lefitymálóan kellene nyilatkozni, hanem esetleg besegíteni, de ez ugye már problémásabb.--Mazarin 2007. április 9., 15:05 (CEST)

Talán javítani kellene a cikken, nem a hibákra felhívó sorokat lefitymálni és a lektor-sablont sunyin eltüntetni... Ja, hogy az nem megy? Akkor meg ne foglalkozz a cikkel, majd megteszi olyan, aki ért is hozzá. Iller ^vitalap 2007. április 9., 15:18 (CEST)

Biztos, hogy jobban értek hozzá, mint te!--Mazarin 2007. április 9., 18:21 (CEST)

Kedves Mazarin, a lektor-sablon teljesen helyénvaló, ahogy User:Feanor ezt indokló megjegyzése is. A bevezetőben én egy mondatot javítottam, de a többi rész továbbra is tartalmaz rossz és téves megfogalmazásokat. --Loldi 2007. április 10., 13:28 (CEST)

Én továbbra sem látom, hogy mi indokolná a lektor sablont (a csonkot igen), de szívesen venném, ha valaki a hibákat kijavítaná, talán abból is tanulnék valamit.--Mazarin 2007. április 10., 13:34 (CEST)

Meg az ilyen mondatok, hogy "reformáció magyarországi, kálvini ágának"... mintha a reformációnak a kálvini lett volna a magyarországi ága... NONSZENSZ, vagy éppen a "református hitvallás" megjelölés az ókeresztény hitvallás egy régebbi fordítására. Totális zavar, félrevezető és hibás megállapítások, elnevezések, bárki írta, gőze nem lehetett a témáról. --Loldi 2007. április 10., 13:50 (CEST)

A magyarországi első református egyház a luteránus volt. A szászok pld. ma is luteránusok. Később jött a kálvinizmus, főleg a magyarok és szlovákok körében terjedt. Szerintem ezt jelenti a magyar reformáció két ága. Másik "a mise és az istentisztelet viszonyáról először tájékozódj :))". Ami a mise, szentmise a katolikusoknál, ugyanaz az istentisztelet a reformátusoknál. Kérlek szólj, ha rosszul tudom.--Mazarin 2007. április 10., 14:01 (CEST)

Szólok: rosszul tudod. Az istentisztelet egy átfogó fogalom. Misének azt az istentiszteletet nevezzük, amely az áldozati elemet, az eucharisztiát magában foglalja. Ilyen módon a kettőt felsorolásba venni tájékozatlanságra utal. A mise is istentisztelet. Az, hogy milyen szóhasználat terjed el egyes csoportokban az elnevezésekről nem lehet alapja a lexikonnak.

Másik: "A magyarországi első református egyház a luteránus volt." Ne haragudj, de ez a mondat úgy hülyeség, ahogy van. Gondolom, valami ilyesmit akartál írni: először a reformáció lutheri iránya terjedt el Magyarországon, később a kálvini, majd a zwinglii. Az, hogy a szászok javarészt lutheri tanokat követnek, helyénvaló, pofonegyszerű történelmi tény: lutheránus szászokat telepítettek Magyarországra. Csakhogy az jóval később volt ám! A következő mondatod megint butaság. Később jött ugyan a kálvinizmus, de nem "főleg a magyarok és a szlovákok" körében terjedt. Minthogy a két ágat eleinte megkülönböztetni sem lehetett. Károli Gáspár pl egyszerre számít luteránausnak és kálvinistának. Nem volt különbség. Aztán az ilyen sommás összefoglalások helyett érdemes lett volna megnézni a Nádasdy-birtokon az oda-vissza harcokat evangélikus-református viszonylatban, meg a kemény ellenreformációt, a sok-sok ezer áldozattal járó rekatolizációt, aztán a betelepítéseket, és csak utána jön ki az az ábra, hogy a magyarországi luteránus gyülekezetek egyharmada német, egyharmada szlovák és legkisebb harmada magyar anyanyelvű. Na de ez meg már a 19. század. Szóval rengeteg itt a fals információ esmét. --Loldi 2007. április 10., 14:09 (CEST)

[szerkesztés] Luteránusok, kálvinisták stb.

Loldi írta: "pofonegyszerű történelmi tény: lutheránus szászokat telepítettek Magyarországra. Csakhogy az jóval később volt ám!" Nos, annyira azért nem pofonegyszerű, elég ha belenézel a szászok szócikkbe, akik echte katolikusok voltak (13. századról beszélünk!). Ők luteránusok lettek aztán a 16. században. Akikre valószínűleg gondolsz, azok a svábok, akiket a 18. sz.-ban telepítettek Magyarországra a Habsburgok (persze másokkal együtt). A svábok egy része (zöme?) katolikus volt, főleg a szatmári svábok, más részük, ha jól sejtem, kálvinista (főleg, akik Svájcból jöttek, amúgy nem sokan). ‑‑Mazarin 2007. április 10., 14:38 (CEST)

Ó, nem. Én arra gondolok, amit írtam. Nem kell a sorok között olvasnod. A törökök elkergetése után lutheránus szászokat telepítettek be, főként Tolnába. Nagy számban. Amúgy meg a reformációt követően nem sokkal (Magyarországon gyorsan terjedt) kb mindenki az új tanokat kezdte követni. Németek, magyarok, svédek, japánok, aki csak itt volt. Akárcsak ausztriában vagy bajorországban. Aztán jött az ellenreformáció. Nem igaz tehát, hogy egyes népcsoportok az egyik, mások a másik irányt kezdték követni. Mert ez nem nemzetiségi alapon dőlt el. A nemzetiségi különállásokat a későbbi betelepítések határozták meg, amikor x vallású csoportokat telepítettek be külföldről. --Loldi 2007. április 10., 14:49 (CEST)

Nehéz veled. A török kiverése után nem jöttek szászok, hanem svábok. Lásd pld. Sváb-Törökország vagy az általam elkezdett és építés alatt lévő Betelepülések és betelepítések Magyarországra szócikkeket. Akár közre is működhetsz bennük, ha úgy érzed, hogy vágod a témát, vagy akár egyes részletekben.--Mazarin 2007. április 10., 15:30 (CEST)