Szászok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szász a németség egyik legnagyobb létszámú etnikai csoportja, amely ma Németország három szövetségi tartományában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Alsó-Szászországban él.

[szerkesztés] Vándorlásaik

Az 4. században még a ma Alsó-Szászországnak nevezett akkori Szászországban éltek, innen vándorolt egy részük a hunok okozta népvándorlás idején Britanniába. Velük tartottak az akkor közelükben élő angol törzsek, valamint jütök is, akiknek ekkori lakóhelyének nevét máig őrzi a dániai Jütland. Az szászok, utánuk pedig az angolok voltak a legszámosabbak, ezért nevezzük az egész vándorlást az angolszászok betelepedésének és az angolszász kifejezés máig használatban maradt.

Nagy Károly térítette a kontinensen maradt szászokat keresztény hitre, olyan eredménnyel, hogy egy évszázad múlva már ők térítették keresztény hitre a szomszédos szlávokat és foglalták el területeik egy részét. Ezen előrenyomulást jelzik a további szász tartományok. Szász-Anhalt meghódítása kitűnő alapot jelentett a további hódításokhoz. Ezt jelzi a tartomány neve (megálló, támaszpont). Ennek birtokában a kialakuló Szász Hercegség a 10. században a birodalom legnagyobb hercegsége volt. Ezen a területen volt az akkor központ, és nevezetes városai, Magdeburg, a Madarász Henrik alapította Merseburg és az I. Ottó által császári székhellyé kiépített Quedlinburg. A szász hercegek eredményes harcot folytattak a kalandozó magyarok ellen, s jutalmul Ottó elnyerte a császári koronát.

A középkor végén a Szász Választófejedelemség területe már nagyjából a mai Szászország volt Drezda központtal.

[szerkesztés] Szászok Magyarországon

Szászoknak nevezik az erdélyi németeket és a szepességi „cipszereket” (német: Zipser) is, akiknek ősei a 12. századtól telepedtek le a Magyar Királyság e területein. Ezeknek a népcsoportoknak azonban csak a neve azonos a németországi szászokkal, mivel többségük nem a szász területekről, hanem a nyugatabbi Rajna-vidékről vagy a délebbi területekről származott.

Lásd még: erdélyi szászok és szepességi szászok.