Holbach báró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Holbach báró

Paul Henry Thiry, Holbach bárója (1723 ^[1] – 1789 ^[2]) filozófus, tudós és enciklopédista volt. Paul Heinrich Dietrich néven született Edesheimben, Németországban.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkái
3 Bibliográfia
4 Megjegyzések
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Holbach anyja a püspök adóbehajtójának lánya volt. Apja, Johann Jakob Thiry borászattal foglalkozott. A fiatal Paul Henry tanulmányait nagybátyja, Franz Adam Holbach finanszírozta, aki a párizsi tőzsdén végrehajtott ügyletei útján vált milliomossá. A két hatalmas vagyont megörökölve a még fiatal Holbach nagyon gazdag lett és úgy is élte le egész életét.

Holbach volt a tulajdonosa az egyik legismertebb szalonnak Párizsban. Ez volt az Encyclopédie szerkesztőinek egyik legfontosabb találkozóhelye. 1750 és 1780 között rendszeresen heti két alkalommal tartottak találkozót. A társalgás hangneme a vendégek között rendkívül kulturált volt és sokkal változatosabb témákról esett szó, mint más szalonokban. Ez a többi jellemzővel együtt, mint a kitűnő étel, a drága bor és a több, mint 3.000 kötetes könyvtár, több híres vendéget is vonzott. A „Café de L'Europe” névre hallgató szalon rendszeres látogatói közé tartoztak: Diderot, Grimm báró, Marmontel, d'Alembert, Helvétius, Ferdinando Galiani és André Morellet. A szalont ugyancsak sokan látogatták a brit szellemi körből: többek között Adam Smith, David Hume, Horace Walpole, Edward Gibbon, Joseph Priestley valamint Benjamin Franklin.

[szerkesztés] Munkái

Az Encyclopédie számára jelentős számú cikket fordított politika, vallás, kémia és ásványtan témakörben. Fordításai jórészt német nyelvű forrásokból származtak. Ismertségét ugyanakkor materialista és ateista szemléletű filozófiai írásainak köszönhette. Munkáját a francia materialisták közé sorolják.

1767-ben jelent meg Christianisme dévoilé című műve, melyben az emberiség erkölcsi fejlődésének akadályozásával vádolta a keresztény vallást. Ezt további vallási témájú munkák követték: Szent Pálról, Jézus Krisztus története, Szentek képtára stb.

1770-ben jelent meg főműve, az enciklopédista mozgalom egyik legfontosabb alkotása, a A természet rendszere. A könyv álnév alatt jelent meg, mint Mirabaud-nak, a francia akadémia meghalt titkárának hátrahagyott műve. Egyes állítások szerint Diderot-val közösen írta.

A mű az akkori francia gondolkodás egyik legrendszeresebb összefoglalása. Tagadja isten létezését és küzd az előítéletek ellen, azok között is leginkább a vallás ellen, és a természettudományokban látja az emberi haladás és boldogulás útját. A tiszta materializmust hirdette, a tudást az érzékekből származtatta, az erkölcs forrásaként az utilitarista alapgondolatot, a közjó szeretetét írta le.

A természet rendszere egyike volt a legradikálisabb eszméket terjesztő, legtöbb vitát kiváltó könyveknek. Az katolikus egyház a könyv bezúzását követelte, ezerszámra cáfolatok jelentek meg. Voltaire sürgősen munkához látott és a Filozófiai ábécében az „Isten” szócikkben cáfolta az állításokat, Nagy Frigyes szintén válaszolt a könyvre. Két évvel megjelenése után Holbach egy népszerűbb, rövid kivonatot készített a műből A józan ész, vagy természetes fogalmak ellentétben a természetfölöttiekkel címen. Az 1773-as A társadalmi rendszerről, az 1773-1774-ben megjelent A természetes politikáról és az 1776-os Egyetemes erkölcstan című esszékben megpróbálta részletesebben is leírni az eredeti műben felvázolt erkölcsi rendszert, de ezek már csak kisebb népszerűséget értek el.

A zaklatásoktól félve könyveit névtelenül és álneveken jelentette meg, Franciaországon kívül, leggyakrabban Amszterdamban.

Állítólag Jean-Jacques Rousseau Júlia, vagy az új Heloise című művében a büszke ateistát Holbachról mintázta. A tudományos irodalomban növekvő számban mind a mai napig megtalálható Holbach filozófiájának számos fő eleme.

[szerkesztés] Bibliográfia

Le christianisme dévoilé, ou Examen des principes et des effets de la religion chrétienne, 1761
La Contagion sacrée, ou Histoire naturelle de la superstition, 1768
Lettres à Eugénie, ou Préservatif contre les préjugés, 1768
Théologie Portative, ou Dictionnaire abrégé de la religion chrétienne, 1768
Essai sur les préjugés, ou De l'influence des opinions sur les mœurs & le bonheur des hommes, 1770
A természet rendszere (Système de la nature ou des lois du monde physique et du monde moral), megjelent 1770-ben két kötetben, Mirabaud álnév alatt
Histoire critique de Jésus-Christ, ou Analyse raisonnée des évangiles, 1770
Tableau des Saints, ou Examen de l'esprit, de la conduite, des maximes & du mérite des personnages que le christiannisme révère & propose pour modèles, 1770
A józan ész, vagy természetes fogalmak ellentétben a természetfölöttiekkel (Bon Sens, on idées naturelles opposees aux idées surnaturelles), 1772
A természetes politikáról (Politique Naturelle, ou Discours sur les vrais principes du Gouvernement), 1773
A társadalmi rendszerről (Système Social, ou Principes naturels de la morale et de la Politique, avec un examen de l'influence du gouvernement sur les mœurs), 1773
Ethocratie, ou Le gouvernement fondé sur la morale, 1776
Egyetemes erkölcstan (La Morale Universelle, ou Les devoirs de l'homme fondés sur la Nature), 1776
Eléments de morale universelle, ou Catéchisme de la Nature, 1790

[szerkesztés] Megjegyzések

Holbach születésének pontos dátuma nem ismert, csak annyi, hogy 1723. december 8-án keresztelték meg.
Holbach halálának időpontjáról eltérő adatok találhatók az irodalomban. Egyes állítások szerint 1789. január 21-én halt meg, mások szerint 1789. június 21-én, mely szerint Holbach a Nagy francia forradalom első heteiben halt meg.