Hormon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hormonok olyan jelhordozó molekulák (kémiai hírvivők, transzmitterek), amelyek információt tartalmaznak az őket termelő sejtek állapotáról, és amelyek befolyásolni képesek más sejtek működését, ezáltal az élőlények életfolyamatait szabályozzák.

A régebbi terminológia szerint csak azokat a kémiai anyagokat nevezték hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsejtekig. A definíciót később kiterjesztették, mivel gyakorlatilag minden sejt képes előállítani olyan molekulákat, amelyekkel befolyásolni képes más sejtek működését, és a besorolás szempontjából lényegtelen, hogy a befolyásolni kívánt sejt milyen távolságra van a hírvivőt termelő sejttől. Ily módon az idegsejtek szinapszisaiban ható ingerületátvivő anyag éppúgy hormon - "neurohormon" –, mint például a klasszikus értelemben is hormonnak tekintett adrenalin vagy inzulin. A fentiek alapján az újabb definíció alapján az sem követelmény, hogy hormon csak belső elválasztású mirigyben termelődhet. Egészen más alapfunkciójú sejtek is termelhetnek hormonokat. A vékonybél sejtjei például a gyomortartalommal érintkezésbe kerülve egy kolecisztokinin (CCK) nevű hormont választanak el, és ezzel az epehólyagra hatva előidézik annak kiürülését, továbbá a hasnyálmirigy enzimtermelését is fokozzák. Némileg bonyolítja a képet az, hogy a CCK-t már az agyban is kimutatták, mint ingerületátvivő anyagot (pontosabb szerepe egyelőre ismeretlen)!

Hatásuk szerint megkülönböztetünk szabályozó és vezérlő hormonokat. Szabályozó hormon valamilyen állapotot próbál fenntartani (pl. inzulin), a vezérlő hormon az egyik állapotból a másikba vezérel (pl. adrenalin).

A hormonelválasztás zavara vagy hiánya az oka sok betegségnek, például a cukorbetegségnek, a Basedow-kórnak, a menstruációs ciklus rendellenességeinek, a meddőség bizonyos formáinak, de hormonhiány okozza például a klimax tüneteit vagy a csontritkulást is.

Tartalomjegyzék 1 Hormontartalmú készítmények 2 Főbb hormonok 2.1 Inzulin 2.2 Glükagon 2.3 Adrenalin (epinefrin) 2.4 ADH 2.5 Parathormon 2.6 Tiroxin 2.7 TSH 2.8 TRH 2.9 Gasztrin

[szerkesztés] Hormontartalmú készítmények

A gyógyszergyártás fontos területe a hormontartalmú készítmények előállítása. Két fő célja a (fentebb említett) hormonhiányos betegségek kezelése, illetve a családtervezést segítő fogamzásgátló készítmények (antikoncipiensek) gyártása. Bár ez utóbbi, női nemi hormonokat tartalmazó szereknek szerepe van egyes rákbetegségek megelőzésében is. Régebben a hormonokat állati belső elválasztású mirigyekből vonták ki és tisztították (organoterápia), de az 1930-as években megoldottá vált a szintetikus hormongyártás.

A magyar gyógyszergyártás megalapítójának, Richter Gedeonnak nagy szerepe volt a hormongyártás alapjainak lerakásában.

[szerkesztés] Főbb hormonok

[szerkesztés] Inzulin

Nevét a latin insula (sziget) szóból kapta. Langerhans német kutató a hasnyálmirigy szövetének vizsgálata során észrevette, hogy a azon szigetek vannak (1%). Ha egy állatból kivette a hasnyálmirigyet, akkor a cukorbetegség tünetei jelentek meg. Kiderült, hogy a hasnyálmirigy szigetei termelik a cukorbetegség ellenszerét, az inzulint. Az inzulin serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet.

[szerkesztés] Glükagon

Az inzulin ellenhormonja, a hasnyálmirigyben termelődik, serkenti a májban glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.

[szerkesztés] Adrenalin (epinefrin)

Az epinefrin vagy adrenalin a mellékvesevelő hormonja és neurotranszmitter. Kémiailag egy katekolamin hormon, szimpatomimetikus monoamin, ami a fenilalanin és a tirozin aminosavak származéka. Képlete: C₉H₁₃NO₃

Élettani hatása: Izgalom vagy veszély esetén termelése fokozódik, a glükóznak a májból a sejtekbe jutását segíti, így emeli a vércukorszintet, ezáltal lehetővé téve a nagyobb energia termelést. Gyorsítja a légzést, emeli a vérnyomást.

Gyógyszerként az adrenalint lokális (helyi) érszűkítőként alkalmazzák, főként helyi érzéstelenítőkkel kombinálva.

Mesterségesen először Friedrich Stolz állította elő 1904-ben.

[szerkesztés] ADH

Az antidiuretikus hormon (más néven vasopressin, rövidítve ADH) a hipotalamusz által termelt, és az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében tárolt peptid hormon. Feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában.

Ha a szervezet kiszáradni látszik, a keringési rendszerben található, ezt érzékelő receptorok ezt jelzik az agyalapi mirigy számára, és ennek hatására az ADH termelése fokozóik, így elkerülhető a vérben található nátrium-, klorid-, illetve kálium-ionok koncentrációjának túlzott (és a szervezetre nézve káros) növekedése. A hormon kiválasztását ezen kívül még fokozhatják más tényezők, például fájdalom, izommunka, alacsony vércukorszint, vagy bizonyos (pl. asztma-ellenes) gyógyszerek is.

Ezzel szemben néhány más anyag, pl. szteroidok, az etanol, illetve a koffein gátolják a hormon termelését és ennek (ill. a következményként fellépő diabétesz inszipidusznak) veszélyes következményei lehetnek, fokozott vizelettermelés, kiszáradás, vagy a vérben található nátrium koncentrációjának növekedése. Természetesen az ADH a szükségesnél nagyobb mértékű termelésének is vannak káros következményei, hiszen a túlzott vízvisszatartás, és ezáltal az ionkoncentráció (pl. nátrium-ionok) csökkenése is veszélyes lehet.

[szerkesztés] Parathormon

A mellékpajzsmirigyben termelődő hormon. A vér kalciumszintjét növeli azáltal, hogy a csontokból való kalcium felszabadulást serkenti. Csökkenti a vér foszfáttartalmát. Ellenhormonja a kalcitonin.

[szerkesztés] Tiroxin

Jód tartalmú aminosavszármazék. A pajzsmirigyben termelődik. A sejtek anyagcseréjét szabályozó hormon. Gyorsítja a lebontó folyamatokat, így fokozza az energiatermelést és emeli a testhőmérsékletet. Az STH-val (növekedési hormon) együtt szabályozza a fiatalok növekedését és fejlődését. Ha sérül az agyalapi mirigy, akkor a tiroxin hormon mennyisége csökken.

[szerkesztés] TSH

Pajzsmirigyserkentő hormon (tireoidstimuláló hormon), az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik. Glikoprotein. Pajzsmirigy hormonok szintézisét és szekrécióját fokozza. Hatására a jód oxidáció, a jód bejutása és szerves kötése nő. Serkenti: TRH (Thyrotropin releasing hormone) Gátolja: tirozin, szomatosztatin

[szerkesztés] TRH

TSH-t serkenti. (TSH-releasing hormon)

[szerkesztés] Gasztrin

A gasztrin egy olyan hormon, amely a gyomor nyálkahártyáját gyomornedv-elválasztásra serkenti.