Alkohol

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alkoholok olyan -OH hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek (hidroxivegyületek), amelyekben az -OH-csoport telített szénatomhoz kapcsolódik. Ipari úton, és biológiai erjedéssel is előállítható. A természetben szabad állapotban, valamint észterek és glükozidok formájában található.

Ha az OH-csoport elsőrendű szénatomhoz kapcsolódik, az alkohol primer alkohol, pl. CH₃-CH₂-OH; ha másodrendű szénatomhoz, akkor szekunder alkohol, pl. CH₃CH(OH)CH₃; ha harmadrendű szénatomhoz, akkor tercier alkohol.

A kis szénatomszámú alkoholok korlátlanul elegyednek vízzel, míg öt szénatomos molekuláktól feljebb apoláris szénláncok dominálnak az OH-csoporthoz képest, ezért a nagyobb szénatomszámú alkoholok nem elegyednek vízzel.

[szerkesztés] Metil-alkohol

A metil-alkohol (metanol, faszesz; CH₃OH) erős méreg. Lebontásakor formaldehid keletkezik a szervezetben, szervezetbe jutva kis mennyiség is vakságot, 50–75 g pedig halált okozhat (de történt már haláleset 12 g elfogyasztása miatt is). Könnyen összetéveszthető az etanollal, kémiailag is nagyon hasonlóan viselkedik, forráspontja azonban alacsonyabb (64,7 °C).

A manapság oly népszerű mesterséges édesítőszer, az aszpartám elfogyasztása során az aszparaginsav, és a fenilalanin mellett metil-alkohol is felszabadul. Az alábbi felsorolás bemutat néhány példát, mennyi metanol kerül szervezetünkbe egy doboz aszpartámmal készült üdítőital, illetve azonos mennyiségű gyümölcslevek elfogyasztásakor. (forrás: MÉBIH, OÉTI)

Diétás üdítő (0.33 l-es doboz): 0,024 g
Narancslé: 0,018 g
Almalé: 0,021 g
Szőlőlé: 0,046 g
Paradicsomlé: 0,085 g

[szerkesztés] Etil-alkohol

Az etil-alkohol (etanol, spiritusz; C₂H₅OH, ill. CH₃CH₂OH) színtelen, illékony, jellegzetes illatú, égető ízű, gyúlékony folyadék. „Alkohol” alatt rendszerint csak az etil-alkoholt (etanolt) értjük, annak ellenére, hogy ezen gyűjtőfogalom alá számos kémiailag hasonló anyag is tartozik. Az etanol nagy mennyiségben ill. koncentrációban mérgező, legalább 70%-os vizes oldata elpusztítja a baktériumokat. Az emberi szervezetre is káros, a szeszesitalok mértéktelen és rendszeres fogyasztása (2-45 térfogatszázalék közötti etanoltartalmuk miatt) károsítja többek között a májat és az idegrendszert. A sejtekben vízelvonó hatású, az emberi szervezetben acet-aldehiddé bomlik, ami fejfájást okozhat. Az etanol felhasználásra kerülhet oldószerként vagy motorhajtóanyagként is. Bár gyakran csak káros hatásait hangsúlyozzák, megfelelő minőségi alkoholtartalmú italok mértékkel való fogyasztása egyes kutatások szerint erősíti a szervezet ellenállóképességét, és számos megbetegedés kockázata is csökkenthető. Egyes orvosok szerint napi 1-2 deciliter bor egészséges.

Előállítás: /laborban/ magas alkoholtartalmú folyadék frakcionált leválasztásával. Az alkoholtartalmú folyadékot 78 fokig felmelegítem és ezen a hőmérsékleten forralom. Eleinte a meti-alkohol párolog el, ez az első frakció. Második frakcióként az etanol, azaz etil-alkohol, és leggyakrabban a harmadik frakció a víz.

[szerkesztés] Izopropil-alkohol

Az izopropil-alkohol (2-propanol; CH₃CH(OH)CH₃) színtelen, átlátszó, erős szagú folyadék . Könnyen párolog, a levegőnél nehezebb gyúlékony gőzei a levegővel robbanóelegyet képeznek. Alkohollal, éterrel, kloroformmal és vízzel jól elegyedik.