Nitrogén
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | nitrogén, N, 7 | ||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | nemfémek | ||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 15, 2, p | ||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | színtelen |
||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 14,0067(3) g/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [He] 2s2 2p3 | ||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 5 | ||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | gáz | ||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség | (0 °C, 101.325 kPa) 1,2506 g/L |
||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 63,14 K (-210 °C, - °F) |
||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 77,35 K (-195,8 °C, - °F) |
||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | (N2) 0,3604 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | (N2) 2,7928 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) - J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | hexagonális | ||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | ±3, 5, 4, 2 (erős sav) | ||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 3,04 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia (részletek) |
1.: 1402,3 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||
| 2.: 2856 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||
| 3.: 4578 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | - pm | ||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | - pm | ||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | - pm | ||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals sugár | - pm | ||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | nincs adat | ||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 25,98 mW/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség | (gáz, 27 °C) 334 m/s | ||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | - | ||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||
A nitrogén színtelen, szagtalan, nehezen cseppfolyósítható gáz.
[szerkesztés] Jellemzői
- vízben rosszul oldódik (a nyomás növelésével kissé jobban)
- kevésbé reakcióképes, csak magasabb hőmérsékleten ill. nyomáson reagal jobban (szobahőmersekleten csak litiummal képez nitridet: Li3N)
- endoterm égése (az egyedüli endoterm égés): 2 N2 + O2 = 2N2O
- előfordulása a levegőben 78 térfogatszázalék
[szerkesztés] Előállítása és felhasználása
- előállítása az iparban történhet
- a levegő cseppfolyósításával
- vagy nitrogén generátorok segítségével, sűrített levegőből. A nitrogén generátorok vagy szén molekulaszűrőt, vagy speciális membránszűrőt alkalmaznak a nitrogén sűrített levegőből történő kivonására.
- laboratóriumi körülmények között előállítható pl. ammónium-nitrit hevítésével (NH4NO2 → N2 + 2 H2O)
- felhasználása: Az egyik legnagyobb mennyiségben alkalmazott ipari gáz, nagyszámú alkalmazása van. A teljesség igénye nélkül:
- ammóniagyártás (N2 + 3 H2 = 2 NH3)
- inert atmoszféra előállítására, a levegő oxigéntartalma hatásainak kivédésére számos területen, így élelmiszerek csomagolásában, borászatban, vegyiparban, alumínium kohászatban, elektronikai iparban forrasztóberendezések üzemeltetéséhez stb.
- az üzemelés körülményei között nem cseppfolyósodó inert gáztöltetként pl. légrugók, tűzoltó palackok, hidraulikus rendszerek tágulási terének gáztölteteként.
- a folyékony nitrogént hűtőközegként alkalmazzák pl. élelmiszerek gyorsfagyasztásában, fémiparban
 |
Ez a kémiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by