Jane Birkin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jane Birkin (London, 1946. december 14. – ), brit származású, az 1960-as évek vége óta Franciaországban élő színésznő, énekesnő.

Tartalomjegyzék

1 Életrajza
2 Filmjei
3 Lemezek
4 Egyéb
5 Megjegyzés
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajza

Jane Birkin David Birkin tengerészkapitány, a brit haditengerészet főtisztjének és Judy Campbell színésznőnek lánya. Bátyja Andrew Birkin színész és filmrendező, akivel együtt játszott Jacques Doillon La Pirate című filmjében. Apja II. világháborús hős: éjszakánként a Szabad Francia Erők tagjait szállítva Anglia és Normandia között segítette a francia ellenállást, valamint különféle felderítő akciókban vett részt.

Jane Birkin háromszor ment férjhez: először John Barry zeneszerző felesége volt, majd Serge Gainsbourg zeneszerző-énekesé, és végül Jacques Doillon filmrendezőé; mindhárom házasságából egy-egy lánya született: Kate, Charlotte és Lou.

Birkin az 60-as évek lüktető Londonjában tűnt fel, első figyelemreméltó alakítását a Nagyítás című filmben kapta 1966-ban^[1].

1968-ban érkezett Párizsba, a Slogan szereplőválogatására, s noha akkor még nem beszélt franciául, megkapta a női főszerepet. Ekkor találkozott Serge Gainsbourg-gal, aki a pygmalionja lett: ő repítette 1968-ban a slágerlisták élére, az eredetileg Brigitte Bardot részére írt, Je t'aime… moi non plus (Szeretlek, én már nem - hazánkban többnyire csak Je t'aime-ként ismert) dalt előadó ördögi duett nőtagjaként. A szexuális szabadosság jegyében fogant felvétel botrányt kavart, az olasz, svéd, spanyol, valamint brit (és persze a volt szocialista országok) rádióállomásain le is tiltották, azonban a lázadó ifjúság körében sikert aratott. Ez a siker vezette fel az 1969-ben készült a Serge Gainsbourg-Jane Birkin albumot. A énekesnő gyerekes, fátyolos, időnként zihálónak tűnő hangja, angolos akcentusa azonnal felismerhetővé tette.

Gainsbourg és Birkin 1969-ben kötött házasságot. Az elkövetkező tíz évben mindketten rengeteget forgattak, de Gainsbourg és Birkin sokat szerepelt együtt a médiában is: egyfajta „francia Lennon–Ono páros” lettek. Tizenkét év együttlét után Birkin nem bírta elviselni Gainsbourg züllését, ezért 1980-ban elhagyta őt.

Ekkor ismerkedett össze Jacques Doillon filmrendezővel, akihez feleségül ment. A filmművészetben elismert, azonban komikaként beskatulyázott színésznő e találkozás és közös filmjük, a La Fille prodigue forgatását követően a művészfilmek felé fordult. Negyedszázaddal később, 2006 márciusában ezt így kommentálta: „Ez volt az első alkalom, hogy egy intellektuálisnak mondott filmet forgató személy rám gondolt. Jacques Doillon olyan filmrendező volt, aki nem ruháim nélkül érdeklődött irántam. Azt mondta nekem: »nyakig begombolva akarom magát, tudni akarom, mi történik a fejében, és azt akarom, hogy idegrohamot okozzon.« Megcsináltam hát a La Fille prodigue-ot, és amíg azelőtt népszerű, de üresfejű sztár voltam, ettől kezdve komoly színésznőként tekintettek rám Franciaországban, és olyan filmrendezők kerestek meg, mint Jacques Rivette, Agnès Varda vagy Jean-Luc Godard.”

Színészi és előadói tevékenységének elismeréseként megkapta a Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatát, Franciaországban pedig a Nemzeti Érdemrend lovagja kitüntető címet.

Jane Birkin inspirálta a Hermès párizsi divatház népszerű Birkin Bag bőr retiküljét^[2]

[szerkesztés] Filmjei

1965 - A csábítás trükkje (The Knack ...and How to Get It), rendező: Richard Lester
1965 - That Finishing Touch, rendező: Julian Symons ("Armchair Mystery Theatre" tévésorozat)
1966 - Kaleidoszkóp (Kaleidoscope), rendező: Jack Smight
1966 - Nagyítás (Blow-up), rendező: Michelangelo Antonioni
1968 - Wonderwall
1968 - Recount, rendező: Ken Burley ("Armchair Mystery Theatre" tévésorozat)
1969 - Slogan,, rendező: Pierre Grimblat
1969 - Les Chemins de Katmandou,, rendező: André Cayatte
1969 - A medence (La Piscine), rendező: Jacques Deray
1970 - Trop petit mon ami, rendező: Eddy Matalon
1970 - Sex Power, rendező: Henry Chapier
1970 - Alba Pagana, rendező: Ugo Liberatore
1970 - Cannabis, rendező: Pierre Koralnik
1971 - 19 djevojaka i Morar, rendező: Milan Kosovac
1971 - Romance of a Horsethief, rendező: Abraham Polonsky
1971 - Melody, rendező: Jean-Christophe Averty (tévéfilm)
1972 - Trop jolies pour être honnêtes, rendező: Richard Balducci
1973 - Dark Places, rendező: Don Sharp
1973 - Don Juan, avagy: Don Juan, ha nő lett volna (Don Juan ou Si Don Juan était une femme...), rendező: Roger Vadim
1973 - La morte negli occhi del gatto, rendező: Antonio Margheriti
1973 - La projection privée, rendező: François Leterrier
1974 - Le Mouton enragé, rendező: Michel Deville
1974 - Ahová lépek, ott fű nem terem (La Moutarde me monte au nez), rendező: Claude Zidi
1974 - Bons baiser de Tarzan, rendező: Pierre Desfons (tévéfilm)
1974 - Comment réussir quand on est con et pleurnichard
1975 - Sérieux comme le plaisir, rendező: Robert Benayoun
1975 - La Course à l'échalote, rendező: Claude Zidi
1975 - Catherine et Cie, rendező: Claude Zidi
1975 - Sept morts sur ordonnance, rendező: Jacques Rouffio
1976 - Je t'aime… moi non plus, rendező: Serge Gainsbourg
1976 - Bruciati da cocente passione, rendező: Giorgio Capitani
1976 - Le diable au coeur, rendező: Vernard Queysanne
1977 - Esta noche, fiesta, (tévésorozat epizód)
1977 - Az állat (L’Animal), rendező: Claude Zidi
1978 - Halál a Níluson (Mort sur le Nil), rendező: John Guillermin
1979 - Au bout du banc, rendező: Peter Kassovitz
1979 - Melancholy Baby, rendező: Clarisse Gabus
1979 - La Miel, rendező: Pedro Masó
1980 - La Fille prodigue, rendező: Jacques Doillon
1981 - Egon Schiele - Exzesse, rendező: Herbert Vesely
1981 - Rends-moi la clé!, rendező: Gérard Pirès
1982 - Nyaraló gyilkosok (Evil Under the Sun), rendező: Guy Hamilton
1982 - Nestor Burma, détective de choc, rendező: Jean-Luc Miesch
1982 - Scarface, rendező: Serge Gainsbourg (rövidfilm)
1983 - L'Ami de Vincent, rendező: Pierre Granier-Deferre
1983 - Földi szerelem (L'Amour par terre), rendező: Jacques Rivette
1983 - El az útból, nincs semmi látnivaló! (Circulez y a rien à voir), rendező: Patrice Leconte
1984 - La Pirate, rendező: Jacques Doillon
1984 - A testőr (Le Garde du corps), rendező: François Leterrier
1985 - Le Neveu de Beethoven, rendező: Paul Morrissey
1985 - Leave All Fair, rendező: John Reid
1985 - La Fausse suivante, rendező: Patrice Chéreau (tévéfilm)
1985 - La femme de ma vie, rendező: Régis Wargnier
1985 - Dust, rendező: Marion Hänsel
1987 - Comédie !, rendező: Jacques Doillon
1987 - Jane B. par Agnès V., rendező: Agnès Varda
1987 - Kung-Fu Master, rendező: Agnès Varda
1987 - Vigyázz jobbról (Soigne ta droite), rendező: Jean-Luc Godard
1988 - Mer de Chine: Le pays pour mémoire, rendező: Jacques Perrin (tévéfilm)
1990 - Apus emlékei (Daddy Nostalgie), rendező: Bertrand Tavernier
1990 - L’Ex-femme de ma vie, rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
1991 - A szép bajkeverő (La Belle Noiseuse), rendező: Jacques Rivette
1991 - Red Fox, rendező: Ian Toynon (tévésorozat)
1995 - Les Cent et une nuits de Simon Cinéma, rendező: Agnès Varda
1995 - Noir comme le souvenir, rendező: Jean-Pierre Mocky
1997 - Megint a régi nóta (On connaît la chanson), rendező: Alain Resnais
1997 - Quand le chat sourit, rendező: Sabine Azéma (tévéfilm)
1998 - Író és hős (A Soldier's Daughter Never Cries), rendező: James Ivory
1999 - Az utolsó ősz (The Last September), rendező: Deborah Warner
2000 - Cinderella, rendező: Beeban Kidron (tévéfilm)
2001 - Reines d'un jour, rendező: Marion Vernoux
2001 - Ceci est mon corps, rendező: Rodolphe Marconi
2002 - Merci Docteur Rey, rendező: Andrew Litvack
2003 - Mariées mais pas trop, rendező: Catherine Corsini
2006 - Aventuriers des mers du Sud, rendező: Daniel Vigne (tévéfilm)

[szerkesztés] Lemezek

1969 - Jane Birkin - Serge Gainsbourg (SG)^[3]
1973 - Di Doo Dah
1975 - Lolita Go Home (SG)
1978 - Ex-Fan des Sixties (SG)
1983 - Baby Alone in Babylone (SG)
1987 - Lost Song (SG)
1987 - Jane Birkin au Bataclan *^[4] (SG)
1990 - Amour des Feintes (SG)
1992 - Intégral Casino de Paris *
1996 - Version Jane
1996 - Intégral Olympia *
1998 - The Best Of **^[5]
1999 - À la légère
2002 - Arabesque
2004 - Rendez-vous
2006 - Fictions

[szerkesztés] Egyéb

1991 márciusában Jane Birkin néhány nap leforgása alatt vesztette el volt férjét, Serge Gainsbourg-ot (március 2.) és apját, David Birkint (március 7.), aki 78 éves volt, mindkettőjük temetésére ugyanaznap került sor.

[szerkesztés] Megjegyzés

^ A "Nagyítás" egyik mellékszereplőjeként Birkin azzal vált híressé, hogy ő volt az első színésznő a brit filmtörténetben, aki megmutatta fanszőrzetét
^ 2006-ban Birkin elmesélte, hogy a táska hírneve túlszárnyalta őt: „Most, amikor a lányom [Charlotte Gainsbourg színésznő] Amerikába megy, megkérdik tőle, hogy valóban a táska lánya-e?” (Times, 2006. augusztus 11.)
^ (SG) Az album anyagát Serge Gainsbourg írta
^ * Koncertfelvétel
^ ** Válogatás