Jaslovské Bohunice
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Jaslovské Bohunice község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. Jászló (Jaslovce) és Apátszentmihály (Bohunice) falvak egyesítése. 2001-ben 1690 lakosából 1654 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 13 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Története
Apátszentmihályt 1113-ban, Pagyárt 1333-ban, Jászlót 1438-ban említik először. A mai község területén a középkorban több birtokos osztozott. A legrégibb forrás szerint a zobori Szent Hippolit kolostor a terület birtokosa. Később II. András királytól Sebes nyitrai magiszter kapja meg, majd 1258-ban IV. Béla oklevele Zochudot és Serefelt erősíti meg birtokában. Plébániáját 1397-ben az esztergomi káptalan oklevelében említik először, első ismert papja András volt. A 16. századtól legnagyobb birtokosai a Pálffyak voltak. 1910-ben Jászlónak 576, Apátszentmihálynak 500, Pagyárnak 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Előbb Apátszentmihály és Pagyár (Paderovce) falvakat egyesítették, majd Jaslovské Bohunice néven Jászlóval is összevonták.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Apátszentmihály Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1832 és 1836 között épült, később oldalkápolnával bővítették. Főoltára 1871-ben, orgonája 1841-ben készült.
- Neobarokk kastélyát 1787-ben Dezasse Ferenc építtette, akinek 1825-ben épített sírboltja a temetőben látható.
- Pagyár Szent Márton templomát 1762-ben Erdődy Kristóf még kápolnának építtette. Eredetileg egyhajós, fa harangtornyos épület volt. A kápolnát 1848-ban klasszicista stílusú templommá bővítették.
- Plébániája eredetileg 16. századi. 1993 és 1995 között a község új, korszerű plébániát épített.
- Jászló legrégibb műemléke az 1773-ból származó Pieta szobor, Szent Vendel szobra 1798-ban készült.
- Pagyáron a Szent Anna és Mária a gyermekkel szobor 1791-ben, a Szűz Mária a gyermekkel szobor 1794-ben készült.