Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/II. Ramszesz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] II. Ramszesz

• Referálás eredménye: Wikipédia:Referálás/II. Ramszesz

Szokott minőséggel, kedves szerzője a refin mégoly szőrszálhasogató észrevételeinkre is megfelelt. Ahogy a cikk is. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 23., 13:44 (CET)

• mellette csak csöndeskén jegyzem meg, hogy nekem még ennél is sokkal jobban tetszene, ha a luxori templom nem piroslana, mint világörökség:). --Lily15 ^üzenet 2007. március 23., 18:05 (CET)
• mellette Renard 2007. március 24., 15:42 (CET)
• mellette--KGyST 2007. március 24., 17:00 (CET)
• mellette, ha szabad pofátlanul „saját cikk” mellett szavazni :) Luxorról meg mindjárt írok pár sor szösszenetet, aztán bővítem majd valamikor. – Alensha ^üzi 2007. március 25., 18:37 (CEST)
• mellette - Filoma 2007. március 25., 20:19 (CEST)
• mellette- szépen ki van dolgozva (figyelembe véve a hozzá kapcsolódó szócikkeket is)--Immanuel 2007. március 27., 17:10 (CEST)
• támogatom --Opa  _vita | ^meló 2007. március 27., 20:11 (CEST)
• mellette --Pupika ^Vita 2007. március 29., 19:26 (CEST)
• mellette --Elithe 2007. április 1., 18:47 (CEST)
• mellette --Dani^vita 2007. április 2., 15:46 (CEST)
• ellenzem – de még mielőtt Alensha megenne, gyorsan hozzáteszem, hogy csak mert még többet akarok: az uralkodóknál szokásos jellemrajzot hiányolom, persze tudom, hogy nehéz, de nem tudunk valamit mégis, valami leírás, netán saját szavai, hogy miféle ember lehetett, személyisége, efféle. Arról, hogy hogy nézett ki, a szobor eléggé hiteles, vagy van más leírás is? Esetleg ugyanígy nekem kellene a nagy történeti szakaszok után egy rövid összegzés, hogy a mai kutatás ebben és ebben látja uralkodásának legfontosabb vonásait, ez volt az erénye és ez a hibája, szóval érted. :o) – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 11., 00:25 (CEST)

Jellemrajz: hát ilyet elég nehéz így az évezredek elmúltával felállítani. Saját szavai alapján ő volt az istenkirály, a legyőzhetetlen hős, a rettenthetetlen harcos, fülig szerelmes férje Nofertarinak (meg sokan másoknak) és szerető apja mind a százvalahány gyerekének (némelyiknek túlságosan is, lásd Bintanath, Meritamon). Az építkezési meg önmaga-istenítési mániájából elég könnyen lemérhető, hogy lehetett egy igen nagy kisebbségi komplexusa szegénynek, és tekintve, hogy micsoda uborkafára felkapaszkodott fáraócsaládba született, valahol érthető is – még csak azt se mondhatta el magáról, hogy zűrzavaros időben, bátorságának és hősiességének köszönhetően jutott trónra és megszilárdította a békét, mert mindezt már megtette előtte a fater meg a nagyfater haverja, Horemheb bácsi, Ramszesz meg gyakorlatilag tálcán kapta a koronát. Emiatt mindenáron bizonyítani akarta, milyen nagy hős, és belerohant egy hadjáratba a hettiták ellen, ahol persze úgy elverték rajta a port, mint annak a rendje, ami persze nem gátolta meg abban, hogy otthon azt mondja, ő győzött. Az előkelő thébai családok meg, gondolom, húzták az orrukat és vihogtak, hogy mit akar itt ez a paraszt, akinek az üknagyapja még a földet túrhatta valami deltabéli faluban, amiből Ramszesznek feltehetőleg nagyon elege lett, mert egy idő után fogta magát, otthagyta őket a francba, és felhúzott egy várost jó messze Thébától. Azért a végére minden jól sült el, és Egyiptom egyik legnagyobb fáraója lett, de szvsz az elején nagyon az motiválhatta, hogy túl kell tennie mindenkin. Az a baj, hogy mindezt így nem nagyon írják le, valamiért a fáraók lelkivilágának elemzése a legjobb szakirodalmakban is sztereotípiákra van leegyszerűsítve (jó fáraó / rossz fáraó / okos fáraó / buta fáraó...) de ha figyelmesen olvasod a cikket, talán összeáll a kép :)

Hogy hogy nézett ki, az a múmiájánál le van írva, többet nem nagyon lehet kitalálni; a szobrok azért többnyire erősen idealizált állapotot mutattak, hiszen abban a korban amolyan PR-tevékenységet folytattak a szobrászok – a nép akkor érezte magát biztonságban, ha erős kezű, életerős királyuk van. Valamennyire tükrözhetik azért a valóságot is a szobrok, mert a családi hasonlatosság tisztán látszik rajtuk.

Rövid összegzés: hát a legelső bekezdésből meg a tartalomjegyzékből látszik :) rengeteg építkezés, némi csetepaté meg az első fennmaradt békeszerződés, ami, jó, hogy eszembe juttattad, egy másolatban ott van az ENSZ központjában is, ha jól emlékszem. – Alensha ^üzi 2007. április 11., 01:05 (CEST)

ja, és ugye az ilyenekre volt a referálás... :D – Alensha ^üzi 2007. április 11., 01:06 (CEST)

Hála és pöszönet, pont ilyesmire gondoltam, ha ebből valamit viszontláhtatnánk a cikkben (akár Alensha-hivatkozással), volna még nagyobb a hála), ha rajtam múlna, így ahogy van bele lehetne tenni, de ha kicsit átfogalmazod wikikonform változatba, akkor tényleg simán. Ami pedig a refit illeti, mindjárt a fejedre idézem nyenyec őszentsége "miért nem került ezt szóba a refin" kezdetű enciklikáját, de csak ha rossz leszel. :o) – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 11., 01:11 (CEST)

Nem tudom beleírni, mert saját kutatás lenne. Nekem egyelőre nem igazán jelentek meg szakirodalmi műveim ókori Egyiptom-témában (csak egy novellám, és az se jelent meg, csak majdnem). – Alensha ^üzi 2007. április 11., 01:32 (CEST)

Nem létezik, hogy ezt ne lehessen valamelyik szakirodalom segélyével leírni, csak kutass!! :o) Tutira lesz hozzá. Addig is önvédelmi tanfolyamokra járok majd, nehogy korán érjen véget szép életem (holtan találták hazánk ifjú reménységét, hátára a brutális gyilkos az "éljen Miskolc" szavakat tetoválta baltával, a rendőrök forró nyomon vannak)... :o)) Különben is, micsoda dollog, hogy nem publikáltál, tessék publikálni. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 11., 01:48 (CEST)