Luxori templom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség  m·v·sz  Théba és a Halottak városa
A templom délnyugat felől nézve
Adatok
Ország	Egyiptom
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve:	1979

A luxori templom (óegyiptomi nyelven Ipet reszut) ókori egyiptomi templomkomplexum a Nílus keleti partján, Luxor városában (az ókori Thébában). A thébai háromság, Ámon, Mut és Honszu tiszteletére épült, akárcsak a közeli karnaki templomegyüttes. Az Újbirodalom idején az Opet-ünnep fő helyszíne volt.^[1]

A területen már a Középbirodalom kora óta templomok álltak. A ma álló templomot III. Amenhotep kezdte építeni; II. Ramszesz idején jelentős bővítésen esett át, később több uralkodó is kisebb bővítéseket végzett rajta. Miután Egyiptomban – mely akkor már a Római Birodalomhoz tartozott – terjedni kezdett a kereszténység, keresztény templomot emeltek a területén, majd az arab hódítás után az Abu el-Haggag mecset épült efölé. Így a luxori templom gyakorlatilag több mint 3000 éve megszakítás nélkül vallási jelentőségű helyként funkcionál.^[2]

A templom teljes hossza 189,89 méter, legnagyobb szélessége 55,17 méter^[3].

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Felépítése 3 Források 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A területen már korábban is templomok álltak; Hatsepszut is folytatott itt nagyobb építkezéseket, de ezeknek az épületeknek a nagy része nem maradt fenn. A ma álló templomot III. Amenhotep idején kezdték el építeni, először az épület legdélebbi magvát, mely megemelt talapzaton áll, majd ez elé északra egy ún, napudvart építtetett, melyet minden oldalról oszlopsor övezett, és délen egy 32 oszlopos kisebb udvarba nyílt, mely a templomba vezetett. Megkezdődött egy 100 méter hosszú, 14 papiruszforma oszlopból álló oszlopsor építése is, melyet – az Amarna-kor után – Tutanhamon uralkodása alatt fejeztek be.^[4][5]

Az Amarna-korban Ehnaton napszentélyt építtetett a luxori templom mellett; ezt később Horemheb lebonttatta.

II. Ramszesz idején az oszlopsortól északra újabb oszlopokkal körülvett udvar épült, elé a templom új főbejárata hatalmas pülónokkal. Ez az udvar nem a templom eddigi tengelyére épült, hanem kicsit attól elfordulva, hogy Karnak felé nézzen, és hogy magába foglalhassa a már korábban, Hatsepszut és III. Thotmesz idején Ámon, Mut és Honszu szent bárkáinak emelt bárkaszentélyeket, melyeket Ramszesz később újjáépíttetett.^[6][7] Ezek a bárkaszentélyek voltak az utolsók abból a hat állomásból, ami a Karnakból Luxorba vezető felvonulási út mentén álltak.

A későkorban Sabaka emeltetett oszlopos pavilont a pülónok elé, majd I. Nektanebó – aki szfinxeket állíttatott a Karnakba vezető út mellé – előudvart építtetett ide.^[8]

A 3. század végén történt átépítések után az egész templom egy római castrum, erődítmény részét képezte^[9]Andrews</ref>. Mai neve ennek köszönhető: az erődítményt jelentő arab al-ukszur szóból származik. Később keresztény templom és kolostor épült a templom területén, majd a 13. században felépült a ma is használatos Abu el-Haggag mecset^[10].

1989-ben a napudvarban elásva 26 szobrot találtak – istenek, istennők, királyok, királynék, istenített uralkodók, háromságok szobrait, köztük III. Amenhotep hatalmas kvarcitszobrát. Ezeket a 4. században rejthették el itt.^[11] Ezeket ma a Luxor Múzeumban őrzik.

[szerkesztés] Felépítése

A templomig szfinxekkel szegélyezett sugárút vezet, mely egykor egészen a karnaki templomig ért. Ezt az utat a XXX. dinasztia idején I. Nektanebó újíttatta fel és vette körül szfinxekkel, de már korábban is létezhetett. A templom első pülónját, mely 24 méter magas, II. Ramszesz emeltette. Mint Ramszesz legtöbb építményét, ezt is a kádesi csata és Ramszesz más csatái ábrázolásai díszítik; később más fáraók is felvésették ide győzelmeiket. Előtte eredetileg Ramszesz hat kolosszusa – két ülő, négy álló; mára csak a két ülő maradt meg –, valamint két rózsaszín gránitobeliszkje állt.^[12] Az obeliszkek közül az egyiket 1835-ben Párizsba vitték, ahol a Place de la Concorde-on áll, a másik, mely több mint 25 méter magas, ma is Luxorban áll. (A két obeliszk nem egyforma magas.)^[13]

A templom előtti udvarra a római kori erőd téglafalának kapuján át vezet az út. A falba több korábbi épület is beépült – például egy Taharka korabeli Hathor-kápolna –, melyek már nem léteznek. Az északkeleti sarokban még áll egy Hadrianus által építtetett kis Szerapisz-szentély.^[14] Az udvarban egy keresztény templom is épült.^[15]

Az udvar déli, a templom felőli oldalát a két hatalmas pülón határolja, melyeket II. Ramszesz emeltetett. Egykor négy hatalmas cédrusfa zászlórúd is állt hozzájuk erősítve. A pülónon áthaladva jutunk a szintén Ramszesz által építtetett oszlopos udvarba, melyet minden oldalról két sor papiruszforma oszlop határol. A paralelogramma formájú udvar 57×50,9 méter területű. Belőle nyílik a hármas bárkaszentély, előtte négyoszlopos folyosóval, ezt a III. Thotmesz és Hatsepszut korabeli bárkaszentély helyén építtette újjá II. Ramszesz. Az oszlopos udvar északkeleti részén épült később az a keresztény templom, melyre később a mecset épült.^[16]

Az oszlopos udvar déli részének oszlopai közt Ramszesz hatalmas szobrai állnak, lábainál Nofertari kisebb szobrai. A nyugati kolosszus neve Az uralkodók Réje, ezt a nevet Ramszesz több kolosszusa is viselte. Itt áthaladva jutunk a templom régebbi részébe, melyet nagyrészt III. Amenhotep építtetett és még a XVIII. dinasztia idején fejeztek be.^[17]

A 100 méter hosszú, kétoldalt 7-7 papiruszforma, 19 m magas oszloppal és domborműves fallal szegélyezett széles út, mely a templomot megelőző napudvarhoz vezet, III. Amenhotep uralkodása alatt kezdett el épülni, de a király nem sokkal ezután meghalt. Ehnaton uralkodása alatt nem épült tovább a templom, így a ma látható dízsítéseken III. Amenhotepen kívül az oszlopsort befejeztető Tutanhamon alakja jelenik meg. A díszítéseket Ay fejeztette be, mivel Tutanhamon is meghalt, mielőtt teljesen elkészültek volna, nevüket azonban Horemheb a sajátjáéval cserélte fel, így most az ő kártusa látható itt. Az oszlopsor déli végének jeleneteit végül I. Széthi alatt fejezték be. A fal domborművei az Opet-ünnep eseményeit ábrázolják: Ámon érkezését szent bárkáján Karnakból Luxorba, majd visszatérését (a szemközti falon). Az oszlopsor déli végében Ámon és Mut hatalmas ülőszobrai találhatóak.^[18]

Az oszlopsor után a 45x56 méteres napudvar nyílik. Ezt III. Amenhotep építtette, és hasonlít halotti templomához – mindkettő optikai illúziót kelt azzal, hogy elöl szélesebb, mint hátul. Déli végében oszlopcsarnokban folytatódik, ez a megjelenések csarnoka (weszkhet hait), mely nyolcszor négy papiruszforma oszlopból áll, teteje mára elpusztult. Falainak díszítése Amenhotepet ábrázolja Théba istenei előtt, valamint a nomoszok megszemélyesített alakjait. Ebből az oszlopcsarnokból egy kisebb csarnok nyílt, mely eredetileg a templom belsejének nyolcoszlopos előcsarnoka volt, és Mut, valamint Honszu kápolnái nyíltak belőle, az itt állomásozó római katonák azonban az istenített császár kultusza kápolnájává alakították át, és eltávolították a szobrokat, déli ajtajából szentélyt alakítottak ki, ahol ma Diocletianust és három társcsászárát ábrázolják a festmények.^[19]

Innen négyszögletes csarnokba jutunk, melyben négy oszlop állt. Kelet felé (balra) nyílik belőle az Amenhotep isteni fogantatását és születését bemutató helyiség, melynek díszítései témáját az adja, hogy Ámon teherbe ejti Mutemwia királynét, aki ezután megszüli a leendő fáraót, Amenhotepet.^[20] A templomnak ez a része ott épült, ahol a hit szerint maga Ámon született.^[21] A négyszögletes csarnokból nyugatra kisebb helyiségek nyílnak. Magát a csarnokot a római időkben stukkóval díszítették; ez volt az a hely, ahol a keresztényüldözések során a helyi keresztények egy utolsó lehetőséget kaptak, hogy megtagadják hitüket és elfogadják a hivatalos vallást.^[22]

Továbbhaladva egy újabb négyszögletes csarnokba jutunk, melyben eredetileg szintén négy oszlop állt, ezeknek ma már csak alapjuk látható. Ez egy bárkaszentély volt, melyet később Nagy Sándor átalakíttatott; ma látható díszítései Ámont és a fáraónak öltözött Sándort ábrázolják. Kétoldalt három-három oszlop és négy-négy kisebb helyiség található.

Emögött széles, tizenkét oszlopos csarnok húzódik meg, ez a weszkhet hotep, az áldozatok csarnoka. Gyakran órák csarnokának is nevezik, mert az oszlopok feltehetőleg a nappali órákat jelképezik, a csarnok díszítései ugyanis a bárkákat ábrázolják, melyeken a napisten a nappal és az éjszaka tizenkét órájában halad.^[23]

Ezen túl található maga a szentély, ahol az isten hatalmas ülőszobra állt. Körülötte kisebb helyiségek találhatóak. A szentély azon a helyen épült, ahol az egyiptomiak hite szerint a teremtés zajlott.^[24]

[szerkesztés] Források

1. ^ Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 963 369 556 2, p.166
2. ^ Wilkinson, op.cit., pp.166-167
3. ^ Mark Andrews: Luxor Temple of Thebes in Egypt
4. ^ Wilkinson, op.cit., pp.48,166
5. ^ Andrews
6. ^ Wilkinson, op.cit., pp.48,167
7. ^ Andrews
8. ^ Wilkinson, op.cit., pp.48,167
9. ^ Wilkinson, op.cit., p.167
10. ^ Andrews.
11. ^ Andrews.
12. ^ Wilkinson, op.cit., p.168
13. ^ Andrews
14. ^ Andrews
15. ^ Wilkinson, op.cit., p.48
16. ^ Andrews
17. ^ Andrews
18. ^ Andrews
19. ^ Andrews
20. ^ Wilkinson, op.cit., pp.48,170
21. ^ Wilkinson, op.cit., p.170
22. ^ Andrews
23. ^ Wilkinson, op.cit., p.170
24. ^ Andrews

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Egyiptom világörökségi helyszínei  m·v·sz
	természeti:	Vádi al-Hitan (Bálna-völgy)
	kulturális:	Memphisz és a memphiszi nekropolisz | Théba és a thébai nekropolisz | Núbiai műemlékek Abu Szimbeltől Philae-ig | Abú Mena ókeresztény műemlékei | Szent Katalin-kolostor | A muszlim Kairó

Koordináták: é. sz. 25°42′0’’ k. h. 32°38′21’’