Jumilhac papirusz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Jumilhac papirusz a Kr. e. I. században keletkezett egyiptomi irodalmi mű. Érdekessége, hogy az e korban elterjedt hieratikus, illetve démotikus írás helyett hieroglif írással készült. Nevét utolsó tulajdonosától kapta, ma a párizsi Louvre-ben őrzik. A maga nemében egyedülálló mű a felső-egyiptomi terület gazdag mítoszanyagát ismerteti. A történetek sok ponton kiegészítik az Ozirisz mítosz máshonnét ismert változatait. A történetekben Ozirisznak csak passzív szerep jut, a harc Széth isten és szövetségesei ellen főként az ő testének védelmében folyik. Több ízben elmeséli Széth legyőzését, megölését, végleges diadalt azonban nem lehet aratni felette. Nagy szerepük van a papiruszban az eredetmagyarázó mítoszoknak is. A szerző szerint a vallásos rítusok elmulasztása esetén különböző csapások fognak Egyiptomra zúdulni, többek közt veszélyes istenek és késsel felfegyverzett démonok járják be az országot.
A legfontosabb elbeszélő rész a Hórusz-szemekkel foglalkozik. A gonosz Széth kitépi Ozirisz fiának, Hórusznak a szemeit, és egy ládában egy hegyen rejti el őket. Ízisz fiával együtt erre a hegyre költözik. Mivel a szemekből időközben szőlőtövek sarjadtak, ők is szőlőt telepítenek. Izisz imájában arra kéri Rét, a Napistent, hogy adja vissza Hórusznak a szemeit, és helyezze őt apja, Ozirisz trónjára, amelynek jogos örököse. Hórusz végül visszakapja a szemeit, és király lesz. A szerző a korabeli ízlésnek megfelelően magyarázza a szőlő szimbolikáját: a szőlőszemek Ozirisz szemei, a bor Hórusz könnye.
A papirusz mítoszaiban fontos szereplő még Thoth, a bölcsesség istene. Varázshatalma fontos fegyver Széth ellen. Széth a műben külöböző alakokat vesz fel, bika formájú is lehet, ekkor a Bata nevet viseli. Ezen alakjában Anubisz teszi ártalmatlanná. Ez a mítosz kapcsolatban áll a Két testvér történetével, ahol a főhősök Anubisz és Bata nevét viselik, de Batának ott pozitív szerepe van. A mű Ozirisz termékenység-isten jellegét emeli ki azzal, hogy úgynevezett gabona-Ozirisz elkészítését írja elő. A mágikus cselekmény elvégzéséhez vizes árpát és földet kellett egy Ozirisz-alakú ládába helyezni, s naponta öntözni. A kisarjadó gabona jelképezte az isten új életre kelését. Mágikus praktikákra volt szükség Ozirisz ellenségének legyőzése érdekében is: új papiruszra kellett rajzolni az alakját, vagy agyagból megmintázni, s levágni a fejét.