Jurisics Miklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kőszegi báró Jurisics Miklós, (Jurisich Miklós) (Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős"
[szerkesztés] Élete
Tekintélyes horvát családból származott. 1524-ben a bécsi országgyűlésen a felsőházban foglalt helyet. I. Ferdinánd többször politikai s diplomáciai küldetéssel bizta meg. Mikor Frangepán Kristóf a mohácsi ütközet után a szlovén rendeket a haza védelme iránti tanácskozásra 1526. szeptember 23. Kaproncára hívta össze, e gyülekezetet megelőzőleg Ferdinánd, ügyének támogatására Frangepánon kívül Jurisicsot nevezte ki biztosúl, kit utóbb szlovén földön helytartójának tett meg. 1529. augusztus 27. a hadi ügyek intézésével a Krajna határszélén foglalkozott; ez év végnapjaiban már Kőszegen volt, honnét Szombathelyen Szapolyai hiveit megtámadta. 1530. május 17. I. Ferdinánd Innsbruckból Lamberg Józsefet és Jurisicsot követségbe Konstantinápolyba küldte fegyvernyugvás és béke eszközlése végett; október 17. érkezett oda; azonban a Buda ostroma hirére a szultán letartóztatta őket és december 22. bocsátattak szabadon. Midőn Szulejmán szultán kétszázezer főnyi seregét 1532-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5. Ibrahim nagyvezér megszállta Kőszeget. Jurisics, a vár kapitánya, bár alig 700 fegyveressel és csekély mennyiségű lőszerrel bírt, elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. A törökök ismételt ostromait hősiesen visszaverte s a nagyvezér felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Augusztus 28. általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, már falakat megmászni kezdette s nyolc török lobogót tűzött ki, de hirtelen megfejthetetlen ijedtség lepte meg, hátrálni kezdett, majd rendetlen futásnak eredett. Jurisicsot néhány órával később a nagyvezér magához hivatá s tisztelettel fogadván kijelentette, hogy a szultán lemond a vár további ostromáról. Csakugyan augusztus 31. a török hadak elvonultak. Kőszeg meg volt mentve. Míg Jurisics a török hadat foglalkoztatta, a király időt nyert kellően fölkészülni. Érdemeiért Jurisicsot a király 1533. február 20. kőszegi előnévvel bárósága emelte; ezenkívül tanácsosi címmel és kamarási ranggal tüntette ki, 1537-ben pedig Kőszeget, várostól és minden jövedelmestől adományba kapta. 1538-ban nyerte a krajnai rendiséget és ugyanakkor neveztetett ki ottani kormányzóvá. 1544. jan. 30. előtt kevéssel halhatott meg. Neje: Szerdahelyi Dersffy Potentiana volt, gyermekei korán elhunytak. Ifj. Jurisics Miklóssal, ki testvérének fia volt, 1572. körül a Jurisics család is kihalt.
[szerkesztés] Munkái
Zwen warhafftige Sendtbrieff so her Niclas Jurischitz an Römische Königliche Majestät, aus dem belegh Günsz, vor welchem der Türk, eylff Störm verloren, geschrieben, darin allerley Hendel des Türcken begriffen. M.D.XXXIJ. (Dresda), 1532 (4rét hét számozatlan levél. A két levél kelte Kőszeg, 1532. augusztus 28. és 31. Más kiadása: Nürnberg, 1532.; más czímmel és hely n., 1532. Sendbrief ... cz.)
Levelei: Pray, Epistolae Procerum III. 22. és köv. 1.; Athenaeum 1843. II. 108. 1.; Századok 1883. 458. 1. és kéziratban: 1532. aug. 22. kelt levele Hevenesi gyűjteményében LVIII. 56. 1. a budapesti egyetemi könyvtárban.
Based on work by