Kövesligethy Radó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kövesligethy Radó (Verona, 1862. szeptember 1. – Budapest, 1934. október 11.) csillagász, geofizikus, az MTA tagja.
[szerkesztés] Jelentősége
Legfontosabb tevékenysége az asztrofizika elméleti megalapozása volt.
[szerkesztés] Élete
Apja katonatiszt volt, aki Kövesligethy 4 éves korában elhagyta Kövesligethy anyját, és mást vett feleségül. Radó családneve 14 éves koráig Kozek volt az apja után. Egy darabig rokonoknál laktak Augsburgban.
Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban végezte el. Tizenhét évesen már Konkoly-Thege Miklós mellett dolgozott a nyári szünidőkben, gyakran az ünnepeket is náluk töltötte.
19 évesen nagykorúsította nevelőapja. Ekkor került a Bécsi Egyetemre (az egyetemre jelentkezéskor már 21 idegen nyelvű cikke volt), ahol, Joseph Stefan professzornál – a Stefan-Boltzmann törvény egyik megalkotójánál – elméleti fizikát tanult, Theodor v. Oppolzernél klasszikus csillagászatot, Edmund Weissnél az egyetemi csillagvizsgálóban pedig asztrofizikát.
Doktori disszertációjának címe Egy matematikai spektrálanalízisre alapozott elméleti asztrofizika alapjai (Prinzipien einer theoretischer Astrophysik auf grund mathematischer Spektralanalyse). Több mint 15 éven keresztül foglalkozott elméleti úton a sugárzó testek színképeinek jellegzetességeivel.
1883-ban Konkoly-Thege Miklós ógyallai magánobszervatóriumában helyezkedett el, fizetett megfigyelőként. Spektrálfotométert is szerkesztett. Elsőként használta fel a csillagok radiális sebességének mérését a Nap térbeli mozgásának meghatározására.
Részt vett az 1885-ben Podmaniczky Géza báró (1839-1923) Kiskartalon létesített magáncsillagvizsgáló berendezésében.
1885. augusztus 22-én többedmagával először pillantotta meg az Androméda-extragalaxis szupernóváját, de nem ismerte fel új csillag jellegét.
1887-ben a Királyi Tudomány Egyetem Kísérleti fizika tanszékének tanársegédje lett.
Kezdettől fogva részt vett az Eötvös-inga próbáin, és annak első, terepi alkalmazásán, a Vas megyei Ság hegyen folytatott mérésekben.
1889-ben magántanár, 1894-ben a kozmográfia vezető tanára, 1904-től nyilvános rendes tanár, 1911-ben megalakította az egyetem Kozmográfiai intézetét.
Írt tudomány népszerűsítő cikkeket a Természettudományi Közlöny, és az Uránia c. folyóiratba.
1895-ben az MTA levelező tagjává választották, később rendes tagjává. Ebben az időben már földrengéskutatással foglalkozott, akadémiai székfoglalója is e témakörben íródott. Élete végéig a földrengések előrejelzésének lehetőségeit kutatta.
Az I. világháború után (1919-ben) azzal vádolták, hogy együttműködött a Tanácsköztársaság kormányával, ezért 1924-ig nem is taníthatott.
A Szent István Akadémia matematikai osztályának elnöke, a Magyar Filozófiai Társulatnak, Természettudományi Társulatnak élete végéig választmányi tagja, a Matematikai és Fizikai Társulat főtitkára volt. A „Lóczy Lajos” érem tulajdonosa.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Zsoldos Endre: Kövesligethy Radó, Jókai Mór és az Androméda-köd
- Dr. Kövesligethy Radó: A szférák harmóniája (tudományos-fantasztikus mese)
- Bartha Lajos: Két tudomány-terület magyar úttörője: Kövesligethy Radó emlékezete
- Kosztolányi Dezső: Interjú Kövesligethy Radóval, eredeti megjelenés: Pesti Hírlap, 1925. május 24.
Based on work by