Kúpszelet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík áthatásaként jön létre. A kúpszeleteket már i. e. 200 körül felismerték és nevet adtak nekik, amikor is a pergai Apollóniosz tanulmányozta tulajdonságaikat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kúpszeletek fajtái
Két jól ismert kúpszelet a kör és az ellipszis. Ezek akkor jönnek létre, ha a kúp és sík metszete zárt görbe. A kör az ellipszis speciális esete akkor, ha a sík merőleges a kúp tengelyére. Ha a sík párhuzamos a kúp alkotójával, a kúpszeletet parabolának hívják. Végül, ha a metszet nyitott görbe és nem párhuzamos az alkotóval, a görbe hiperbola. (ebben az esetben a sík a kúp mindkét felét áthatja két széteső görbét alkotva, bár az egyiket gyakran figyelmen kívül hagyják.)
[szerkesztés] Elfajult esetek
Elfajult esetek akkor keletkeznek, ha a sík a kúp csúcsán megy keresztül, ebben az esetben az áthatási görbe ponttá, egyenessé, vagy két metsző egyenessé fajul, ezeket az eseteket gyakran nem sorolják a kúpszeletek közé.
(Még két elfajult eset létezik. Ezekhez az szükséges, hogy a kúp maga is elfajult legyen: vagyis, ha a kúpalkotó szöge a tengelyhez képest 90° vagy 0°. Ha ez a szög 90°, a kúp belseje által elfoglalt tér az egész háromdimenziós tér, míg a kúpon kívüli tér mindössze a csúcsponton átmenő, a tengelyre merőleges sík. Ugyanezt a síkot metszősíkként is választhatjuk, ekkor a kúpmetszet az egész sík. Másrészt, ha az alkotó és a tengely szöge 0° és a metszősík párhuzamos a kúptengyellyel (de nem tartalmazza azt), nincs metszés.)
[szerkesztés] Kúpszeletek mint mértani helyek
Mindegyik kúpszeletet mértani helyként is lehet definiálni, vagyis minden P pontjuknak meghatározott tulajdonságaik vannak:
- Kör: dist(P,C) = r, ahol C egy adott pont (a középpont) és r egy adott állandó távolság, (a sugár).
- Parabola: dist(P,F) = dist(P,L), ahol F egy adott pont (a fókusz) és L egy adott egyenes (a direktrix), mely nem tartalmazza az F fókuszt.
- Ellipszis: dist(P,A) + dist(P,B) = d, ahol A,B két nem egybeeső pont (a fókuszok) és d > dist(A,B) egy adott állandó távolság (a nagytengely)
- Hiperbola: | dist(P,A) − dist(P,B) | = d, ahol A,B két nem egybeeső pont (a fókuszok) és d < dist(A,B) egy adott távolság.
A projektív geometriában a kúpszeletek úgy definiálhatók, hogy mindegyik pontjuk egy adott ponttól (fókusz) és egy adott görbétől (direktrix) egyenlő távolságra van.
[szerkesztés] Excentricitás
A négy különböző görbét definiáló feltételek összevonhatók egy feltétellé, mely az F pont (fókusz), az F ponton nem átmenő L egyenes (a direktrix) és egy nemnegatív valós szám e (az excentricitás) függvénye. Az adott kúpszelet minden pontjának távolsága az F fókusztól egyenlő e szorozva az L direktrixtől való távolságával. 0 < e < 1 esetében ellipszist, e = 1 esetében parabolát és e > 1 esetében hiperbolát kapunk.
Ellipszis és hiperbola esetén két fókusz-direktrix kombináció vehető fel, mindkettő ugyanazt a teljes ellipszist és hiperbolát írja le. A középpont és a dirktrix távolsága , ahol a az ellipszis fél nagytengelye, vagy a távolság a hiperbola középpontjától a csúcspontjáig. A távolság a középponttól a fókuszig ae.
Kör esetén e = 0, így í direktrix végtelen távolságban van a középponttól. Az az állítás azonban, hogy a kör azon pontok helye, melyek távolsága e szorozva az L-től való távolsággal nem használható, mivel zérószor végtelennel kellen számolnunk.
A kúpszelet excentricitása így annak mértéke, hogy milyen mértékben tér el e körtől.
Adott a esetében e annál közelebb van 1-hez, minél kisebb a fél nagytengely.
[szerkesztés] Descartes-koordináták
A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben egy kétváltozós kvadratikus egyenlet mindig kúpszeletet ír le, és az összes kúpszelet leírható ilyen módon. Az egyenlet alábbi alakú lesz:
ahol A, B, C nem mind zéró.
ekkor:
- ha B2 − 4AC < 0, az egyenlet ellipszist ír le (hacsak a kúp nem elfajult, például x2 + y2 + 10 = 0);
- ha A = C és B = 0, az egyenlet kört ír le;
- ha B2 − 4AC = 0, az egyenlet parabolát ír le;
- ha B2 − 4AC > 0, az egyenlet hiperbolát ír le;
Megjegyzendő, hogy az A és B csak együtthatók, nem a nagytengely/kistengely hossza.
A koordinátarendszer megfelelő megválsztásával a kanonikus formába írhatóak át a fenti egyenletek:
- Kör:
- Ellipszis:
- Parabola:
- Hiperbola:
Ezek az alakok szimmetrikusak az x tengelyre és kör, ellipszis és hiperbola esetén az y tengelyre is.
[szerkesztés] Polárkoordináták
A fókuszon átmenő, nagytengelyre merőleges húr felét általában l-el jelölik. Ezt viszonyítják az a fél nagytengelyhez és a b fél kistengelyhez a al = b2, vagy l = a(1 − e2) képlettel.
Polárkoordinátákkal egy kúpszelet a következő egyenlettel adható meg, ha az origó az egyik fókuszban van, a másik pedig, ha létezik, az x tengely pozitív részén:
- .
Mint fent, körre e = 0, ellipszisre 0 < e < 1, parabolára e = 1 és hiperbolára e > 1.
[szerkesztés] Sajátságok
A kúpszeletek mindig "simák". Ez pontosabban azt jelenti, hogy soha nincs inflexiós pontjuk. Ez fontos sok alkalmazásnál, például az aerodinamikában, ahol sima felületek szükségesek a lamináris áramlás biztosításához és a turbulencia elkerüléséhez.
[szerkesztés] Alkalmazások
A kúpszeletek fontosak az asztronómiában: két, egymást kölcsönösen vonzó test pályája kúpszelet, ha a tömegközéppontjukat nyugalomban lévőnek tekintjük. Ha visszatérő pályájuk van, úgy annak alakja ellipszis, ha eltávolodnak egymástól, akkor a pálya parabola vagy hiperbola alakú. (Két-test probléma.)
Az optikában a tükrös távcső vagy a fényszóró tükre forgási paraboloid, vagyis olyan felület, mely úgy származtatható, hogy egy parabolát tengelye körül megforgatunk.