Kalász (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kalász (1899-ig Kálaz, szlovákul Klasov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2001-ben 1444 lakosából 859 magyar és 563 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyitrától 14 km-re délkeletre a Zsitvai-dombság középső részén a Babindáli patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a káliz népnévből származik, a káliz törzs a honfoglalókkal együtt érkezett muzulmán népcsoport volt.
[szerkesztés] Története
Területén a hallstatti kultúra kora vaskori településének nyomait tárták fel. A mai falut 1156-ban Qualiz néven Martirius esztergomi érsek oklevelében említik először. 1232-ben II. András oklevelében Kalaz néven szerepel, ebben a települést a zólyomi váruradalomhoz csatolja. A 14. század második felében a Forgách család lett a birtokosa. 1391-ben egy birtokvita kapcsán szerepel a falu neve, mely a Forgáchok és a Szelepcsényiek között pattant ki és a nyitrai káptalan előtt megegyezéssel zárult. A 16. századtól több török támadást kellett elszenvednie, egy ideig a nyitrai náhije részeként a töröknek fizetett adót. Később a Paluska család szerezte meg a falut, majd a 18. század végén Weisz József báró vásárolt itt birtokot. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában "Kalász, Nyitra m. vegyes tót-magyar falu, ut. p. Verebélyen felül a Zsitva mellett: 449 kath., 5 zsidó lak. F. u. többen." [1]1865-ben kolerajárvány, 1879-ben tűzvész pusztított. A 19. század végén Weisz Pál, Klobusiczky János, Szlávy József, Wild Mór, valamint Weiner Hermann és Ladányi Mihály rendelkezett negyobb birtokokkal s községben. 1903-ban tűzvész pusztította a falu 66 házát. 1910-ben 807, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt barokk római katolikus temploma 1750-ben épült. 1828-ban klasszicista stílusban építették át. Egykor kőfal is övezte, melyet a 20. században bontottak el.
- Weiss-kúriát 18. és a 19. század fordulóján Weisz József építtette klasszicista stílusban.
- A parkban álló neogótikus kastélyt 1866-ban Weisz Pál építtette. 1945-ben az épületet kifosztották, értékes műtárgyakból álló gyűjteménye tönkrement, elkallódott. Előbb nyugdíjas otthon volt, ma gyermekotthon működik benne.
- A verebélyi országút mellett álló kápolna a 19. században épült.
- Az egykori Wild-kúria a 19. század második felében épült, ma a községi önkormányzat működik benne.
- Az egykori iskola épülete 1822-ben épült.
- A községben a magyar népi építészet számos szép példája látható.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A Nyitrai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Nyitra (Nitra) |
|
)
Based on work by