Nyitra vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Nyitra |
| Terület | 5.551 km² |
| Népesség | 457.500, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok |
 |
|
 |
|
Nyitra vármegye (szlovákul: Nitra; németül: Neutra; latinul: Nytriensis, Nitriensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emelett a Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
Nyitra vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike volt. 1918-tól Csehszlovákia része. Az I. bécsi döntés értelmében a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Pozsony-Nyitra vármegyét. A világháború után az I. bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett. 1996-tól a vármegye területe a szlovákiai Nyitrai kerületnek része.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegye összlakossága 457.500 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:
- Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
- Galgóci járás, székhelye Galgóc
- Miavai járás, székhelye Miava
- Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
- Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
- Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
- Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
- Privigyei járás, székhelye Privigye
- Szakolcai járás, székhelye Holics
- Szenicei járás, székhelye Szenice
- Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
- Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely
|
|
|
|
Based on work by