Király Béla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Király Béla (Kaposvár, 1912. április 14. – ) honvéd vezérezredes, hadtörténész, egyetemi oktató, politikus. Valószínűleg az egyetlen magyar katona, aki háromszor kapott vezérőrnagyi rangot.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete 1956 előtt
1930 augusztusában tette le a katonai esküt karpaszományos gyalogosként a magyar királyi Zrínyi Miklós 7. honvéd gyalogezredben. 1944-ben megmentette kétszáz zsidó munkaszolgálatos életét (1993-ban a Jad Vasem holokausztemlékműre került a neve, mint „Világ Igaza”. 1945-ben átadta Kőszeget az ostromra készülő szovjet hadseregnek.
[szerkesztés] 1956-os szerepe
Az 1956-os forradalom idején a Nemzetőrség, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke, a Budapestre támadó szovjet hadsereggel szembeni ellenállás szervezője volt. A Forradalmi Karhatalmi Bizottságot 1956. október 30-án alakították a felkelők, a honvédség, a rendőrség és a munkások képviselői azzal a céllal, hogy egy új, koalíciós kormány megalakulását előkészítendő konszolidált helyzetet teremtsenek. Másnap Király Béla a Kilián laktanyában tárgyalt Maléter Pállal és megállapodnak, hogy a környéken lévő valamennyi fegyveres csoport (az Üllői út környékén sok csoport harcolt) egy parancsnokság alá kerül. November 2-ára Király kidolgozta Budapest részletes védelmi tervét és több fontos pontra ütegeket telepítettek. Másnap Maléter, a frissen megalakult kormány honvédelmi minisztere, Király Bélát nevezte ki a Nemzetőrség parancsnokának.
[szerkesztés] Nézetei 1956-ról
Király Béla visszaemlékezéseiben írta le, hogy véleménye szerint az 1956-os forradalom nem törölte el Magyarországon a "demokratikus" szocializmust és a november 4-ei szovjet támadás az első szocialista országok közötti háborút jelentette. "De az is igaz, hogy egyhangú követelés volt a mielőbbi általános, egyenlő, titkos szavazással végrehajtandó választás is. Az így létrejött Országgyűlés lett volna illetékes a kormány és a társadalom végleges formáját deklarálni. Lehetséges, de valószínű is, hogy – ha nem fosztotta volna meg az országot a szovjet agresszió a függetlenségétől – már 1957-ben az következett volna be, ami 1990-ben történt" – írta Király Béla. [1]"
[szerkesztés] 1956 után
A forradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol állampolgárságot is kapott. PhD fokozatot szerzett a Columbia Egyetemen, majd a Brooklyn College-ban oktatott hadtörténetet. Kentucky államban ezredesi rangot kapott.
1990-ben független jelöltként Somogy megye 1-es számú választókerületéből (Kaposvár) mandátumot szerzett. 1990 novemberében belépett az SZDSZ-frakcióba. A honvédelmi bizottság alelnöke volt. Mandátumát 1994-ig viselte.
2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.