Királyháza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Királyháza (1899-ig Királyháza-Tölgyesfalva, ukránul Королеве (Koroleve), oroszul Королево (Korolevo)): város a mai Ukrajnában Kárpátalján a Nagyszőlősi járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszőlőstől 9 km-re keletre a Tisza bal partján fekszik, Rákospatak és Veréce tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a település melletti dombon emelkedett királyi erdőuradalmi központtal kapcsolatos.
[szerkesztés] Története
A község eredete ősrégi. Már Szent István idejében telepedtek le ide szászok. Német telepeseiről Felszásznak nevezték, 1355-től Királyháza 1262-ben Domus Regalis néven említik először. Határában magányos domb tetején állanak Nyalábvár romjai, amely 13. századi királyi vadászház 15. századi erődítésével épült. 1312-ben Károly Róbert ostrommal foglalta vissza a Borsáktól. 1355-ben a település királyi kiváltságokat kapott. 1514-ben a parasztsereg a várat a faluval együtt megostromolta. Ide Perényiné Frangepán Katalin a fia nevelőjének hívta meg Komjáti Benedek pozsonyi kanonokot az 1530-as évek elején. Ő volt az, aki a Nyaláb várban magyarra fordította Pál apostol leveleit. A település a magyar királynők nyaralóhelyéül szolgált hosszú időn át. A falu egykori szász telepesei a 16. századra eltűntek. 1661-ben a török, 1717-ben a tatár pusztította. Mivel a bujdosóknak menedéket nyújtott a várat 1672-ben II. Lipót parancsára lerombolták. A 18. században a falut ruszinokkal telepítették be. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1910-ben 3167 lakosából 2224 magyar és 932 ruszin volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. Ma 10 052 lakosából 2150 a magyar.
[szerkesztés] Látnivalók
- Nyalábvár romjai a város melleti dombtetőn.
- Római katolikus temploma 13. századi eredetű, többször átalakították, barokk stílusú.
- Református temploma 1911-ben épült eklektikus stílusban a 18. századi templom helyén.
[szerkesztés] Híres emberek
- A 16. században a várban élt és alkotott Komjáthy Bálint a magyar nyelvű reneszánsz irodalom elindítója és Ilosvai Selymes Péter lantos, vándorénekes a Toldi szerzője.