Kirgiz szom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| ISO 4217 kód | KGS |
| Fizetőeszközként használja | Kirgizisztán |
| Infláció | 5.2% |
| Forrás | The World Factbook, 2005. |
| Váltópénz | |
| 1/100 | tyityn |
| Bankjegyek | 1, 10, 50 tyiyn, 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 som |
| Központi bank | National Bank of the Kyrgyz Republic |
| Weboldal | www.nbkr.kg |
| Árfolyam | napi árfolyam |
A szom Kirgizisztán hivatalos pénzneme, használatát 1993-ban vezették be. Maga szó oroszul egy halfajtát jelent, kirgizül azonban jelentése „egy darab fémérc”, azt a fizetőeszközt jelenti, ami a szovjet idők előtt volt forgalomban az országban. A szom ragozása: 1 szom, 2 (vagy több) szom-ov (az orosz (nyelv) szabályai szerint). Az országban csak papírpénz van forgalomban, nincs fémpénz.
1 KGS = 5 Ft
A pénz külső megjelenésében Kirgizisztán önkifejezése, az ország büszkesége jelenik meg, figyelembe véve a forgalomban lévő készpénz mennyiségét, eloszlását és a mindennapi életben való tartós jelenlétét.
Kirgizisztán új pénze 1995 májusától kezdve konvertibilis, szabadon átváltható a Nemzetközi Valutaalap által jegyzett többi valutára.
Az új kirgiz pénz kilenc bankjegy formájában jelenik meg, az 1000, 500, 200, 100, 50, 20, 10, 5 és 1 szom értékű papírpénzen. A Kirgiz Nemzeti Bank és a Kirgiz Akadémia választotta ki azokat a személyeket, akik a kirgiz identitás és történelem szempontjából fontosak, így érdemesek arra, hogy bankjegyeken szerepeljenek.
A szom bankjegyeken megjelenő arcképek az ország művészeti múltjának egy-egy kiemelkedő képviselőjét mutatják be.
A pénzeken a portrén túl kirgiz kulturális motívumok, a képzőművészet kiemelkedő alkotásainak ábrázolása található.
A két alapgondolat megjelenését feljavítják a színek. Az ötlet, hogy Kirgizisztánnak gyönyörű, színes és vidám bankjegyei legyenek, 2000 végére valósult meg, amikor a magasabb névértékeket új kiadással pótolták.
[szerkesztés] Bankjegyek
| Címlet | Ábrázolt alak | Forgalomban |
|---|---|---|
| 1 KGS | Abdilasz Maldibajev (1906–1978) kirgiz zeneszerző, operaszerző | 1999-től |
| 5 KGS | Bubuszára (1926–1973) balett-táncosnő | 1997-től |
| 10 KGS | Kaszüm Tünüsztanov költő, tudós, társadalmi munkás | 1997-től |
| 20 KGS | Togolok Moldo (1860–1942) költő, manaszcsi | 2002-től |
| 50 KGS | Kurmandzsan Datka (1811–1907), kiemelkedő kirgiz államasszony | 2002-től |
| 100 KGS | Toktogul (1864–1933), a leghíresebb kirgiz költő | 2002-től |
| 200 KGS | Alükul Oszmonov (1915–1950), költő, író | 2002-től |
| 500 KGS | Szajakbaj Karalajev (1894–1971), a 20. század egyik legnagyobb manaszcsija | 2002-től |
| 1000 KGS | Dzsuszup Balaszagin (1020 körül – 1090 körül), író, gondolkodó | 2002-től |
| Közép‑Ázsia | Afgán afgáni | Kazah tenge | Kirgiz szom | Mongol tugrik | Orosz rubel | Tádzsik szomoni | Türkmén manat | Üzbég szom |
| Kelet‑Ázsia | Dél-koreai won | Észak-koreai won | Hongkongi dollár | Japán jen | Kínai jüan | Makaói pataca | Tajvani új dollár |
| Délkelet‑Ázsia | Amerikai dollár (Kelet-Timor) | Brunei dollár | Fülöp-szigeteki peso | Indonéz rúpia | Kambodzsai riel | Laoszi kip | Maláj ringgit | Mianmari kyat | Szingapúri dollár | Thai baht | Vietnami dong |
| Dél‑Ázsia | Bangladesi taka | Bhutáni ngultrum | Indiai rúpia | Maldív-szigeteki rúpia | Nepáli rúpia | Pakisztáni rúpia | Srí Lanka-i rúpia |
| Közel‑Kelet | Bahreini dinár | Egyiptomi font | Emirátusi dirham | Iráni riál | Iraki dinár | Izraeli új sékel | Jemeni riál | Jordán dinár | Katari riál | Kuvaiti dinár | Libanoni font | Ománi riál | Szaúdi riál | Szír font | Török új líra |
| Kaukázus | Azeri manat | Grúz lari | Hegyi-karabahi dram | Örmény dram |
Based on work by