Egyiptomi font

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


10 piaszter (1972)	20 piaszter (1992)

ISO 4217 kód EGP

Fizetőeszközként használja Egyiptom

Infláció 4.9%

Forrás The World Factbook, 2005.

Váltópénz

1/100 piaszter

Jelölés £

Érmék 5, 10, 20, 25, 50 piaszter, 1 font

Bankjegyek 5, 10, 25, 50 piaszter; 1, 5, 10, 20, 50, 100 font

Központi bank Central Bank of Egypt

Weboldal www.cbe.org.eg

Árfolyam napi árfolyam

Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihként ismerik (el-Gunaih el-Maṣrī الجنيه المصرى), ez a név valószínűleg az angol guinea szóból származik. Váltópénze a qirsh (قرش; piaszter vagy kurus) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.

Az egyiptomi font ISO 4217 kódja EGP. A helyiek leggyakrabban az LE vagy L.E. rövidítést használják, melyek megfelelnek a pénznem francia nevének (livre égyptienne). A E£ és £E rövidítések ritkábban használatosak.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Érmék
3 Papírpénzek
4 Történelmi valutaárfolyamok
- 4.1 Font sterling
- 4.2 Amerikai dollár

[szerkesztés] Története

Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.

A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.

1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).

A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket. Később a Central Bank of Egypt lett Egyiptom köponti bankja.

[szerkesztés] Érmék

Az érmék szerepe egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ezutóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható.

[szerkesztés] Papírpénzek

Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek (kibocsátójuk az egyiptomi állam), mig a 25 piaszter feletti papírpénzek bankjegyek (kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, a Central Bank of Egypt). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angolnyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi iszlám kultúrához kapcsolódó építmények, míg a hátoldalon az óegyiptomi építészet emlékei szereplnek. 2006 decemberében új 200 és 500 font címletű bankjegyek forgalombahozatalát jelentették be, de a bevezetés pontos dátumát még nem hozzták nyilvánosságra.

[szerkesztés] Történelmi valutaárfolyamok

[szerkesztés] Font sterling

A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak	Hivatalos árfolyam
1885-1949	EGP 0.97

[szerkesztés] Amerikai dollár

A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak	Hivatalos árfolyam	Időszak	Hivatalos árfolyam	Időszak	Hivatalos árfolyam
1885-1939	EGP 0.20	1940-1949	EGP 0.25	1950-1967	EGP 0.36
1968-1978	EGP 0.40	1979-1988	EGP 0.60	1989	EGP 0.83
1990	EGP 1.50	1991	EGP 3.00	1992	EGP 3.33
1993-1998	EGP 3.39	1999	EGP 3.40	2000	EGP 3.42 – 3.75
2001	EGP 3.75 – 4.50	2002	EGP 4.50 – 4.62	2003	EGP 4.82 – 6.13
2004	EGP 6.13 – 6.28	2005	EGP 6.28 – 5.75	2006	EGP 5.75

A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat:

Money of Egypt

Afrikai pénznemek

m·v·sz

Észak‑Afrika	Algériai dinár \| Egyiptomi font \| Euró (Plaza de soberanía) \| Líbiai dinár \| Marokkói dirham \| Mauritániai ouguiya \| Szudáni dinár és Szudáni font \| Tunéziai dinár
Közép‑Afrika	Angolai kwanza \| Burundi frank \| Kongói frank \| Közép-afrikai valutaközösségi frank (Csád, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Kamerun, Kongói Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság) \| Ruandai frank
Nyugat‑Afrika	Euró (Kanári-szigetek, Madeira) \| Gambiai dalasi \| Ghánai cedi \| Guineai frank \| Libériai dollár \| Nigériai naira \| Nyugat-afrikai valutaközösségi frank (Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Szenegál, Togo) \| São Tomé és Príncipe-i dobra \| Sierra Leone-i leone \| Zöld-foki-szigeteki escudo
Kelet‑Afrika	Comore-i frank \| Dzsibuti frank \| Eritreai nakfa \| Etióp birr \| Kenyai shilling \| Seychelle-i rúpia \| Szomáliai shilling \| Szomáliföldi shilling \| Tanzániai shilling \| Ugandai shilling
Dél‑Afrika	Botswanai pula \| Dél-afrikai rand \| Euró (Mayotte, Réunion) \| Lesothoi loti \| Madagaszkári ariary \| Malawi kwacha \| Mauritiusi rúpia \| Mozambiki metical \| Namíbiai dollár \| Szent Ilona-i font \| Szváziföldi lilangeni \| Zambiai kwacha \| Zimbabwei dollár

Ázsiai pénznemek

m·v·sz

Közép‑Ázsia	Afgán afgáni \| Kazah tenge \| Kirgiz szom \| Mongol tugrik \| Orosz rubel \| Tádzsik szomoni \| Türkmén manat \| Üzbég szom
Kelet‑Ázsia	Dél-koreai won \| Észak-koreai won \| Hongkongi dollár \| Japán jen \| Kínai jüan \| Makaói pataca \| Tajvani új dollár
Délkelet‑Ázsia	Amerikai dollár (Kelet-Timor) \| Brunei dollár \| Fülöp-szigeteki peso \| Indonéz rúpia \| Kambodzsai riel \| Laoszi kip \| Maláj ringgit \| Mianmari kyat \| Szingapúri dollár \| Thai baht \| Vietnami dong
Dél‑Ázsia	Bangladesi taka \| Bhutáni ngultrum \| Indiai rúpia \| Maldív-szigeteki rúpia \| Nepáli rúpia \| Pakisztáni rúpia \| Srí Lanka-i rúpia
Közel‑Kelet	Bahreini dinár \| Egyiptomi font \| Emirátusi dirham \| Iráni riál \| Iraki dinár \| Izraeli új sékel \| Jemeni riál \| Jordán dinár \| Katari riál \| Kuvaiti dinár \| Libanoni font \| Ománi riál \| Szaúdi riál \| Szír font \| Török új líra
Kaukázus	Azeri manat \| Grúz lari \| Hegyi-karabahi dram \| Örmény dram