Török új líra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

ISO 4217 kód TRY

Fizetőeszközként használja Törökország

Infláció 8,2%

Forrás The World Factbook, 2005.

Váltópénz

1/100 kuruş

Jelölés YTL (Yeni Türk Lirası)

Érmék 1 YTL; 50, 25, 10, 5, és 1 új kuruş

Bankjegyek 100, 50, 20, 10, 5 és 1 YTL

Központi bank Türkiye Cumhuriyet Merkez Bankası

Weboldal www.tcmb.gov.tr

Árfolyam napi árfolyam

Az új líra Törökország és Észak-Ciprus hivatalos fizetőeszköze. 2005. január 1-jén vezették be, egy évig a régi és az új török líra együtt volt használatban (1 új török líra 1 millió régi török lírának felel meg). 2006. január 1. óta csak az új lírát használják, melynek váltópénze az új kuruş.

1 TRY = 155,105 Ft

Tartalomjegyzék

1 Mintázat
2 Története
3 Jelenlegi valutaárfolyamok török lírára
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Mintázat

Az új és a régi török líra külsőre megegyezik. A bankjegyeken és a pénzérméken is Musztafa Kemal Atatürk portréját, vagy történelmi épületek rajzait találjuk.

Az 50 kuruş és az 1 lírás érme külsőre nagyon hasonlít, szinte megegyezik az €1 és €2 érmékkel, ami kiváltotta az Európai Központi Bank nemtetszését és némi zavart okozott az eurózónában is, mivel kezdetekben a repülőtéren található automaták a €2 érme helyett elfogadták az 1 lírás érmét is.

[szerkesztés] Története

Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a rendkívül magas infláció következtében a török líra erősen meggyengült. A fejlett országokkal összehasonlítva Törökországban nagyon magas volt az infláció, de sosem érte el a hiperinflációt. Az 1960-as évek végén 1 USD 9 lírát ért, míg 2001-ben 1,65 millió lírát. Ez évi 38%-os inflációt jelentett. Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök ezt „nemzeti szégyennek” nevezte. 2003 decemberében a török parlament elfogadta a hat nulla levágásáról és az új török líra bevezetéséről szóló törvényt. Az új török lírával együtt két új bankjegyet is bevezettek: az 50 és a 100 lírás bankjegyet.

[szerkesztés] Jelenlegi valutaárfolyamok török lírára

AUD | CAD | CYP | EUR | GBP | INR | NZD | USD | HUF

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Európai pénznemek

m·v·sz

Eurózóna	Euró
Észak-Európa	Dán korona \| Feröeri korona \| Izlandi korona \| Norvég korona \| Svéd korona
Balti államok	Észt korona \| Lett lat \| Litván litas
Nyugat-Európa	Alderney-i font \| Font sterling \| Guernsey-i font \| Jersey-i font \| Man szigeti font
Közép-Európa	Cseh korona \| Lengyel złoty \| Magyar forint \| Svájci frank \| Szlovák korona
Délkelet-Európa	Albán lek \| Bolgár leva \| Bosnyák konvertibilis márka \| Horvát kuna \| Macedón dinár \| Román lej \| Szerb dinár
Kelet-Európa	Belarusz rubel \| Dnyeszter menti rubel \| Kazah tenge \| Moldován lej \| Orosz rubel \| Ukrán hrivnya
Mediterráneum	Ciprusi font \| Gibraltári font \| Máltai líra \| Török új líra
Kaukázus	Azeri manat \| Grúz lari \| Hegyi-karabahi dram \| Örmény dram

Ázsiai pénznemek

m·v·sz

Közép‑Ázsia	Afgán afgáni \| Kazah tenge \| Kirgiz szom \| Mongol tugrik \| Orosz rubel \| Tádzsik szomoni \| Türkmén manat \| Üzbég szom
Kelet‑Ázsia	Dél-koreai won \| Észak-koreai won \| Hongkongi dollár \| Japán jen \| Kínai jüan \| Makaói pataca \| Tajvani új dollár
Délkelet‑Ázsia	Amerikai dollár (Kelet-Timor) \| Brunei dollár \| Fülöp-szigeteki peso \| Indonéz rúpia \| Kambodzsai riel \| Laoszi kip \| Maláj ringgit \| Mianmari kyat \| Szingapúri dollár \| Thai baht \| Vietnami dong
Dél‑Ázsia	Bangladesi taka \| Bhutáni ngultrum \| Indiai rúpia \| Maldív-szigeteki rúpia \| Nepáli rúpia \| Pakisztáni rúpia \| Srí Lanka-i rúpia
Közel‑Kelet	Bahreini dinár \| Egyiptomi font \| Emirátusi dirham \| Iráni riál \| Iraki dinár \| Izraeli új sékel \| Jemeni riál \| Jordán dinár \| Katari riál \| Kuvaiti dinár \| Libanoni font \| Ománi riál \| Szaúdi riál \| Szír font \| Török új líra
Kaukázus	Azeri manat \| Grúz lari \| Hegyi-karabahi dram \| Örmény dram