Kormos varjú

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kormos varjú

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes)
Család:	Varjúfélék (Corvidae)
Nem:	Corvus
Faj:	C. corone

Tudományos név

Corvus corone
Linnaeus, 1758

Az elterjedési területe

A Wikifajok tartalmaz
Kormos varjú témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Kormos varjú témájú médiaállományokat.

A kormos varjú (Corvus corone) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

[szerkesztés] Elterjedés

Két külön részre szakadt populációja van, az egyik Európa nyugati és középső részén, a másik Ázsia szibériai részén. Mezőgazdasági területeken, erdőszélen, fasorokban és ligetekben fordul elő.

[szerkesztés] Alfajai

Corvus corone corone
Corvus corone orientalis

A dolmányos varjút (Corvus cornix) korábban kormos varjú alfajának tekintették Corvus corone cornix néven, 2002-ben azonban önálló fajjá nyilvánították.

[szerkesztés] Megjelenés

Hossza 45-47 centiméter, szárnya fesztávolsága 93-104 centiméter, testtömege 370-650 gramm közötti. A hím egy kicsivel nagyobb a tojónál. Egyszínű, fénylő fekete, ellentétben a dolmányos varjúval, melynek a háta és testalja hamvasszürke, feje, szárnya és farka fekete.

[szerkesztés] Életmód

Főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem. Állandó, de kóborló.

[szerkesztés] Szaporodás

Mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, facsoportokban, mocsaras területek fáin fészkel. A fészek külső vázát ágakból készíti és anyaggal béleli ki. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 18-20 napig kotlik. A fiókát 4-5 hetes korukig tartózkodnak a fészekben, de a szülők még utána is etetik őket.