Kurtág György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kurtág György (Lugos (Románia), 1926. február 19.) magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazenetanár.

Tartalomjegyzék

1 Értékelése
2 Eddigi életútja
3 Díjak, elismerések
4 Művei
5 Lemezei
6 Irodalom
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Értékelése

Egyes vélemények szerint Bartók óta valószínűleg ő a legjelentősebb és nemzetközileg is a legismertebb komponista.

[szerkesztés] Eddigi életútja

Zenei tanulmányait 1940-ben Temesváron kezdte: a Bartók-tanítvány Kardos Magdánál zongorát, Max Eisikovitstól pedig zeneszerzést tanult. A II. világháborút követően költözött Magyarországra. A Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc, Veress Sándor és Kadosa Pál tanítványa volt, valamint Weiner Leónál tanult kamarazenét. 1951-ben a zongora és kamarazene tanszakokon, 1955-ben pedig a zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. 1957 és '58 között Párizsban Marianne Steinnél tanult, továbbá Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit látogatta.

1958-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, majd az Országos Filharmóniánál korrepetítorként dolgozott. 1967-től a Zeneakadémián zongorát, majd kamarazenét tanított.

1971-től egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretében.

1986 és 1993 között már csak alacsony óraszámban tanított a Zeneakadémián.

1993-ban a Berlini Wissenschaftskolleg felkérésére a Berlini Filharmonikusokkal dolgozott két évig.

1995-ben egy évet Bécsben töltött, mesterkurzusokat tartott a Bécsi Konzerthausban és komponált.

1996-tól két évig Hollandiában dolgozott, mivel meghívást kapott a Sociéte Gaviniés-tól, a Hágai Royal Conservatorytól, az utrechti Muziekcentrum Vredenburgtól, az amszterdami Concertgebouw NV-től, a Nederlandse Operától, a Schönberg Ensemble-tól, az Asko Ensemble-tól, az Orlando Quartettől, az Osiris Triótól és a Reinbert de Leeuwtől.

Újabb berlini munka után 1999-ben Franciaországba utazott, ahol két évig dolgozott az Ensemble Intercontemporain, a Párizsi Conservatoire, a Cité de la Musique és a Festival d´Automne á Paris felkérésére.

2002-ben a házaspár Franciaországban telepedett le.

1987-ben a Müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti Akadémia tagja lett, 2001 óta pedig az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja.

Koncertjein rendszeresen feleségével, Kurtág Márta zongoraművésszel együtt lép fel. Műveit világszerte játsszák.

[szerkesztés] Díjak, elismerések

Erkel Ferenc-díj (1954, 1956, 1969)
Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1984)
Kossuth-díj (1973, 1996)
Érdemes művész (1980)
a francia Arts et Lettres tiszti rangja (1985)
a monacói Péter herceg Alapítvány zeneszerzői díja Grabstein für Stephan és Double Concerto c. műveiért (1993)
Herder-díj (1993)
a hamburgi Freiherr-vom-Stein Stiftung díja (1993)
az Accademia Lincei Roma Feltrinelli-díja (1993)
Ausztriának az európai komponisták számára kiírt Állami-díja (1994)
az Ernst von Siemens Alapítvány zenei nagydíja (1994)
az Európai Fesztiválok Egyesületének Denis de Rougemont-díja (1994)
Ausztria "Österreichisches Ehrenzeichen" díja (1998)
Tudományért és Művészetért érdemérem Berlinben (1999)
John Cage-díj New Yorkban (2000) ,
Hölderlin-díj a Tübingeni Egyetemtől (2001).
A 40. MIDEM-en (Cannes) Classique 2006 Special Award elnevezésű életműdíjat vehetett át 2006-ban.

[szerkesztés] Művei

Koreai kantáta (1953)
Brácsaverseny (1954)
Vonósnégyes (1959)
Fúvósötös (1959)
Nyolc zongoradarab (1960)
Nyolc duó (1960-61) hegedűre és cimbalomra
Jelek (1961)
Szálkák (1961-73) szóló cimbalomra
Bornemisza Péter mondásai (1963-68)
Egy téli alkony emlékére (1969)
Négy capriccio (1972)
Négy dal Pilinszky János verseire (1975)
Eszká-emlékzaj (1975)
Játékok I-IV. (1973-76) zongorára
Hommage a Mihály András – 12 mikroludium vonósnégyesre (1977)
Herdecker Eurythmie (1978)
Bagatellek (1981)
A kis csáva (1979)
Omaggio a Luigi Nono (1979)
A megboldogult R. V. Truszova üzenetei (1976-80) kamarazenekar-kíséretes, orosz nyelvű dalciklusának (bemutató: 1981. Párizs, nemzetközi siker)
Jelenetek egy regényből (1982)
József Attila-töredékek (1981)
Hét dal (1981)
Nyolc kórus Tandori Dezső verseire (1981-82)
Kafka-Fragmente – szoprán hangra és hegedűre (1986)
Három régi felirat – dalciklus (1986)
Requiem po drugu – dalciklus (1986-87)
Hölderlin: An… – dal (1989)
Quasi una fantasia… – zongorára és hangszercsoportokra (1988)
Drei alte Inschriften; Grabstein für Stephan – gitárra és hangszercsoportokra (1978-1989)
Officium breve in memoriam Anderae Szervánszky – vonósnégyes (1989)

Filmzenék:

Táncalak (2002)
Visszatérés (Kicsi, de nagyon erős 2.) (1998)
Utrius (1993)
Goldberg variációk (1992) zeneszerző
Chroniques Hongroises – Magyar krónikák I-II. (1991)
Tutajosok (1989)
Róbert és Róbert (1981)

Színpadi zenék:

Orfeusz (bemutató: 2003. április 29. Közép-Európa Táncszínház – Budapest
Ős K., (bemutató: 1999. december 17. Közép-Európa Táncszínház )

[szerkesztés] Lemezei

1987 Flowers, Chants, Hymn, Plays and Games for Cimbalom (Hungaroton SLPX 12755) – közreműködő
1990 Musikprotokoll '90 (ORF MP 90 ORF 08) – közreműködő
1993 Kurtág György: Dalciklusok (Sony Music SK 53290
1994 Kurtág György: Szerzői est (Salzburg, 1983) (Col Legno WWE 31870)
1995 Kurtág – Robert Schumann: Hommage á R.Sch. (ECM Records ECM 1508) – közreműködő
1995 Kurtág György művei (Hungaroton HCD 31290)
1995 Kurtág György: Kafka-töredékek, Op. 24 (Hungaroton HCD 31135)
1996 Kurtág György: Musik für Streichinstrumente (ECM Records ECM 1598)
1996 Kurtág György Grabstein Für Stephan; Stele; Stockhausen: Gruppen Deutsche Grammophon 4477612
1996 Kurtág György: Kafka-töredékek, Op. 24 (Ondine ODE 868-2)
1997 Kurtág György: Játékok (Games) (ECM Records ECM) 1619
1998 Kurtág György: Művek szoprán hangra (Hungaroton HCD 31821)
1998 Mentsük meg a Zeneakadémiát! (Hungaroton HCD 31841) – közreműködő
1999 Ganz, Bruno: Wenn Wasser wäre (ECM Records ECM 1723) – közreműködő
1999 Kortárs magyar szerzők orgonaművei (Hungaroton HCD 31858) – közreműködő
1999 Solos – XX. századi magyar kompozíciók szóló fuvolára (Hungaroton HCD 31785) – közreműködő
2000 Kim Kashkashian: Bartók/Eötvös/Kurtág (ECM Records ECM 1711) – közreműködő
2001 Psy: A cimbalom varázsa (Hungaroton HCD 32015) – közreműködő
2001 Tihanyi Gellért: Kurtág/Bartók/Faragó/Stravinsky/Reich (BMC Records BMC CD 048) – közreműködő
2001 Vékony Ildikó: Szálkák (BMC Records BMC CD046) – közreműködő
2002 Bartók; Ligeti; Kurtág: Ligatura – Message to Frances-Marie Op. 31b (ECM Records ECM 1729) – közreműködő
2002 Kurtág, Szőllősy, Sáry, Serei, Sári, Gyöngyössy BMC Records BMC CD 074 – közreműködő
2003 Kurtág: Signs, Games and Messages (ECM Records ECM 1730)
2004 Music Colours – Hungarian Contemporary Music (BMC HMIC BMC PCD 015) – közreműködő
2005 Déri György: a lá Carte – szólódarabok gordonkára (Hungaroton HCD 31288) – közreműködő

[szerkesztés] Irodalom

Balázs István: A magánélet börtönében (Valóság, 1984. 5.sz.)
Bösche, Thomas: Kurtág György képmása (Muzsika, 2001. 2.sz.)
Csalog Gábor: Kurtág órái (Muzsika, 2001. 2.sz.)
Csengery Adrienne: "… hogy faragjon belőle hangszert a zenéjéhez" (Muzsika, 2001. 2.sz.)
Egy zeneszerző képmása – ahogyan egy énekesnő látja. Beszélgetés Kurtág Györgyről Csengery Adrienne-nel (Mozgó Világ, 1986. 2.sz.)
Ernst von Siemens Zenei Díj Kurtág Györgynek. Roland Moser laudációja (Muzsika 1998. 7.sz.)
Földes Imre: Harmincasok. Beszélgetések magyar zeneszerzőkkel. (Budapest, Zeneműkiadó, 1969.)
Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők (Budapest, Atheneum, 2000.)
G. Fábri Zsuzsa: 40 arc – 40 írás. (Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1984.)
Halász Péter: Kurtág György (Budapest, Mágus Kiadó, 1998.)
Halász Péter: Kurtág-töredékek (Holmi, 1995. 2.sz.)
Heg, Hans: "Az ember sohasem érkezik túl későn". Hans Heg beszélgetése Kurtág Györggyel (Muzsika, 1996. 2.sz.)
Kárpáti János: Kurtág György I-IV. (Muzsika, 1974. 11.sz. , 1975. 1.sz., 1975. 3.sz., 1975. 5.sz.)
Kocsis Zoltán: "Csúnya" (Muzsika, 1996. 2.sz.)
Lück, Harmut: Zene a kimondhatatlanról. Közelítések Kurtág György műveihez (Holmi, 1995. 2.sz.)
Moldován Domokos szerk.: Tisztelet Kurtág Györgynek (2006.)
Papp Márta: A csüggedés és keserűség dalai. 1. (Muzsika, 2001. 2.sz.)
Reimann Mariann, V. – Keszi Imre: Magyar zeneszerzők (Budapest, Zeneműkiadó, 1975.)
Varga Bálint András: 3 kérdés 82 zeneszerző (Budapest, Zeneműkiadó, 1986.)