Lechner Ödön
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, 1914. június 10.) épÃtész, a magyar stÃlusú szecesszió úttörÅ‘je.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] A pálya kezdete
Lechner Ödön jómódú, tehetÅ‘s polgárcsaládba született. FelmenÅ‘i között számos épÃtÅ‘ipari vállalkozót találunk. Iskoláit a Pest-belvárosi reáltanodában, a József-ipartanodában (a mai BME elÅ‘djében), majd Berlinben, a Schinkel-akadémián végezte.
Kezdetben önálló épÃtészként tevékenykedett, és az akkor divatos neoreneszánsz stÃlusban tervezett lakóépületeket, bérházakat. KésÅ‘bb társult Pártos Gyulával, és közös épÃtészeti irodát, céget indÃtottak el. Kettejük közül Pártos volt az üzletember, Lechner pedig a művész. Irodájuk számos megrendelést kapott különbözÅ‘ épületek tervezésére, amelyeket jórészt valamelyik historizáló stÃlusban valósÃtottak meg. Különösen jól ment az iroda széles körű ismeretségük révén, valamint a három város 1873-as egyesÃtését követÅ‘ fellendülés következtében.
[szerkesztés] Utazások
Felesége 1875-ben, nem sokkal házasságkötésüket követÅ‘en meghalt. Ekkor Lechner megszüntette tevékenységét a Lechner–Pártos épÃtészeti irodában, és külföldön vállalat munkát: 1875 és 1878 között Párizsban dolgozott Clément Parent irodájában, ahol megismerkedhetett a kialakulófélben lévÅ‘ art nouveau-val. Ezekben az években dokumentálhatóan 7 francia kastély tervezésében és felújÃtásában vett részt.
Hazatérése után, 1879-ben ismét Pártos Gyulával társult. Fontos középületek tervezésére és épÃtésére kaptak megbÃzásokat, ám még mindig a historizmus volt a jellemzÅ‘ stÃlusára. 1889-ben és 1890-ben még két utazást tett Londonba, ahol a modern style-lal ismerkedett meg – ettÅ‘l kezdve gyökeresen megváltozott a stÃlusa.
[szerkesztés] A szecessziós magyar nemzeti stÃlus
1890 után Lechner arra törekedett, hogy a historizálás helyett magyar népi motÃvumokon alapuló új stÃlust fejlesszen ki. Számos keleti (szasszanida, perzsa stb.) motÃvumot is felhasznált. Zsolnay Vilmossal jó kapcsolatot tartott fenn; elÅ‘szeretettel alkalmazta épületein a Zsolnay-gyár pirogránit majolikáját. A stÃlus szecessziós jellege elsÅ‘sorban a változatos, görbe vonalakra épÃtÅ‘ dÃszÃtmények alkalmazásában nyilvánul meg és számos vonatkozásban eltér még az Otto Wagner-féle osztrák szecessziótól is. 1896-ban megszűnt Lechner társas viszonya Pártossal, és egyre kevesebb megbÃzást kapott önállóan. StÃlusát a megrendelÅ‘k felé egyre inkább Pártos képviselte és érvényesÃtette.
1906-ban a Lyka Károly által szerkesztett Művészet cÃmű folyóiratban Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz cÃmmel tette közzé ars poetica-ját. Az utolsó megépült Lechner-terv Budapest, V. Irányi u. 15. sz. alatt Vermes Gyula háza volt (1910 – 1911).
Szecessziós stÃlusú művein megfigyelhetÅ‘ a szÃnes kerámia dÃszÃtések bátor, ám mindig Ãzléses alkalmazása, a népi motÃvumkincs felhasználása. A kerámia dÃszÃtések legtöbbször a Zsolnay-gyárból kerültek ki. Ehhez köze lehetett annak is, hogy a KÅ‘bányai Téglagyár és a pécsi Zsolnay Gyár a család kezében volt.
Az önálló magyar épÃtészeti stÃlus megteremtÅ‘jeként számos követÅ‘je akadt, de még több harcos kritikusa. Ãm a következÅ‘ épÃtész-generáció csaknem minden tagja úgy tekintett rá, mint példaképre.
[szerkesztés] Főbb alkotásai

- 1874-1875. Kecskemét, Kecskeméti Takarékpénztár
- 1875. Budapest, Városliget, Korcsolyacsarnok (1893-ban lebontották)
- 1882. Kecskemét, Városi fürdő (nem épült meg)
- 1882-1883. Szeged, Városháza
- 1882-1884. Budapest, MÃV NyugdÃjintézet bérháza, benne volt a Drechsler-kávéház
- 1885-1886. Nagybecskerek, Megyeháza
- 1887. Kecskemét, Rudolf lovassági laktanya
- 1888-1889. Budapest, Thonet-ház
- 1889-1893. Szekszárd, Szekszárdi Szálló
- 1889-1901. Karlóca, Főgimnázium
- 1890-1896. Kecskemét, Városháza
- 1891-1896. Budapest, Magyar Iparművészeti Múzeum
- 1891-1897. Budapest, Szent László-plébániatemplom
- 1894. Budapest, Ferenc József hÃd (nem épült meg)
- 1895. Budapest, Lechner-ház
- 1896-1899. Budapest, Földtani Intézet http://www.mafi.hu/mafi/node/22
- 1898-1900. Budapest, Lechner Gyula háza
- 1899. Budapest, Tőzsdepalota (nem épült meg)
- 1899-1901. Budapest, Postatakarékpénztár
- 1900. Kolozsvár, Lechner Károly villája
- 1903. Bécs, Ãruház (nem épült meg)
- 1905. Budapest, Kultuszminisztérium (nem épült meg)
- 1906-1908. Pozsony Főgimnázium
- 1907-1913. Pozsony, Szent Erzsébet-templom
- 1909. Budapest, Várhegy, Erzsébet királyné emlékműve (nem épült meg)
- 1914. Budapest, Kőbánya, Főgimnázium
- 1914. Budapest, Ferenc József emléktemplom (nem épült meg)
Több műve kÃsértetiesen emlékeztet Gaudà stÃlusára. Például az 1882-ben (Gaudà ekkor még csak harmincéves) tervezett kecskeméti Városi fürdÅ‘, mely csak terv maradt, iszlám jellegű tornyával. A kÅ‘bányai Szent László-plébániatemplom elsÅ‘ tervváltozata hatalmas bizánci kupolákkal, a Sagrada FamÃlia elÅ‘képe, szintén nem épülhetett meg. A harmadik, a végleges változat épült fel. 1909-ben szimultán tervezte Lechner a Várhegyre az Erzsébet királyné emlékművet (ez is csak terv maradt), és Gaudà a Bellesguard kastélyát és tornyát.
[szerkesztés] Emléke
- 1928-ban alakult meg a Lechner Ödön Társaság, tagjai között Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Lechner Jenővel, Lechner Lóránddal, Medgyaszay Istvánnal.
Szobra áll az Iparművészeti Múzeum előtt és a Margit-szigeti Művész sétány mellett. A fővárosban egy fasor, több városban (például Szegeden és Kecskeméten) pedig utcák őrzik a nevét.
Teste a Fiumei úti sÃrkertben, a 28. parcella dÃszsorának 19. sÃrhelyén nyugszik.
[szerkesztés] Irodalom
- Lechner Ödön. Válogatta és szerkesztette Gerle János (Holnap Kiadó, 2003) [1]