Lennart Meri

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lennart Georg Meri (Tallinn, 1929. március 29. – 2006. március 24.) író, filmrendező és politikus, az észt függetlenségi mozgalom vezetője, majd 1992 és 2001 között Észtország köztársasági elnöke.

[szerkesztés] Élete

Tallinnban született, édesapja a diplomata és műfordító Georg Meri volt. Fiatal korában a családjával együtt külföldre utazott és kilenc iskolában négy különböző nyelven tanult; az észt anyanyelve mellett folyékonyan beszélt finnül, franciául, németül, angolul és oroszul.

1940 júniusában, amikor éppen Észtországban tartózkodott, a Szovjetunió megszállta a balti államokat és Merit családjával együtt Szibériába deportálták, ahol 12 évesen favágóként kellett dolgoznia.

A Meri család túlélő tagjai a II. világháború után térhettek csak haza és Lennart beiratkozhatott a Tartui Egyetemre, ahol 1953-ban történelem-nyelvészet szakon szerzett diplomát. Politikai okokból nem dolgozhatott történészként, ezért drámákat írt a Vanemuine, a legrégibb észt színház számára. Később rádiósként tevékenykedett és néhány filmet is rendezett.