Észt nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Észt (Eesti keel)
Beszélik:	Észtország
Terület:	Észak-Európa
Beszélők száma:	1,1 millió
Helyezés:	???
Nyelvcsalád:	Uráli nyelvcsalád Finnugor nyelvek Finn-permi nyelvek Finn-volgai csoport Balti-finn nyelvek Északi csoport Észt nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Észtország, Európai Unió
Szabályozza:	Észt Nyelv Intézete
Nyelvkódok
ISO 639-1	et
ISO 639-2	est
SIL	est

Az észt nyelvet (eesti keel) főként Észtországban beszélik, egyben az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Az 1941-től 1990-ig tartó szovjet megszállás miatti kivándorlás következtében ezenkívül az USA-ban, Svédországban, Finnországban és Németországban, valamint az Egyesült Királyságban is van ezrekre menő számú észt nyelvű lakosság, és mintegy 3000-re teszik az ukrajnai észtek számát.

Észtországban számos nyelvjárást beszélnek, és az ország kis területéhez képest az eltérések meglepőek.

[szerkesztés] Nyelvrokonság – nyelvcsalád

Az észt nyelv a finnel és más finnségi nyelvekkel (pl. vepsze, lív, vót, inkeri, karjalai stb.) rokon, olyannyira, hogy több szavuk azonos, bár jelentéseik általában eltérőek.

Tallinnban lehet fogni a finn tévé adását (mivel Helsinkitől mindössze 80 km-re fekszik), így emiatt is sokan értenek finnül. Észtország EU-csatlakozása után fellendült a finn bevásárlóturizmus, amit a kedvezőbb árak mellett az is ösztönöz, hogy a finneknek szinte nincsenek nyelvi problémáik Észtföldön.

Nagyon gyakran, ha a finn szavaknak „levágjuk” a végét, akkor megkapjuk az észt megfelelőjüket, az eredeti szóvégződések a ragozás során bukkanak elő, pl. lipp ~ lipu (vö. ~ finn lippu „zászló”). Sok olyan szó is van, amely mindkét nyelvben megvan, de teljesen mást jelent, ami sokszor komikus szituációkhoz vezet. (Ilyen azonos alakú szavak a két nyelvben pl. a finn katsoa „nézni” illetve észt katsuma „érinteni”, vagy az észt raamat „könyv” és a finn raamattu „Biblia”).

Mindkét nyelvet jellemzi egyben az ún. fokváltakozás is, amely egyes mássalhangzóknak (és az észt esetében a maganhangzók) főnév- és igeragozás közben bekövetkező váltakozását jelenti. A fokváltakozás az észtben és a finnben is lehet mennyiségi és minőségi, ugyanakkor az észtben inkább csak alaktani, és kevésbé hangtani jelentősége van.

A magyar nyelvnek az észt – ahogy a finn is – távoli rokona, így a szavak szintjén csak elvétve találunk hasonlóságot. (Pl. kala ~ hal, vesi ~ víz, vana ~ vén, käsi ~ kéz, puu ~ fa, kolm ~ három, me ~ mi, te ~ ti stb.) Sokkal jelentősebbek a nyelvtani, szerkezeti hasonlóságok: mindkét nyelvre jellemző az esetrendszer választékossága, ezenkívül nincs kötött szórend a mondaton belül, így lehetséges egyes mondatrészek hangsúlyossá tétele.

[szerkesztés] Betűrend – hangtan és fonetika

Az észt ábécé latin betűs és 32 betűt tartalmaz: A, B, (C), D, E, (F), G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, (Q), R, S, Š, Z, Ž, T, U, V, (W), Õ, Ä, Ö, Ü, (X), (Y)

A betűk egy része (c, f, q, x, y) csak idegen szavakban és idegen eredetű nevekben fordulnak elő. A hullámvonalas „õ” önálló, a magyar nyelvből hiányzó fonémát takar, egyes nyelvjárásokban viszont az „ö”-vel azonosan ejtik. Ezzel a betűvel írják át általában az észtek az orosz „Ы” („jerü”, vagyis „kemény” i) hangot, ami megfelel a török ı-nak, vagyis mély i-nek.

Az észt nyelv helyesírása többé-kevésbé következetes, azaz minden hangnak általában egy-egy betű feleltethető meg. Ezzel szemben vannak olyan hangok, amelyeket az íráskép nem jelöl. Ilyen jelenség a magánhangzók és a mássalhangzók három hosszúsági foka:

I. hosszúsági fok : rövid, pl. kala ~ „hal” – mets ~ „erdő”

II. hosszúsági fok: hosszú, pl. röövel ~ „rabló” – metsa ~ „erdőnek (a)”

III. hosszúsági fok: igen hosszú. viies ~ „ötödik” – metsa ~ „(némi, valamennyi) erdő, erdőt”

A hangzók hosszúsága fonológiai lehet, azaz megváltoztathatja adott esetben a szó értelmét is. Az íráskép a II-III. hosszúsági fok között nem tesz különbséget, mivel az igen hosszú fokot is kettőzött betűkkel (geminatæ) jelöli. A hosszúsági fokok a diftongusokat is jellemezhetik, pl. päev (III. hosszúsági fokú).

Lásd még: Észt ábécé

[szerkesztés] Hangzás

Az észt nyelv magánhangzókban gazdag nyelv: a magán- és mássalhangzók aránya 45:55; a 26 fonémából 9 magánhangzó: 'u', 'o', 'a', 'õ', 'ü', 'ö', 'ä', 'e', 'i' (a legnagyobb sziget, Saaremaa lakói csak 8 magánhangzót használnak: az 'õ'-t 'ö'-vel helyettesítik). A magánhangzókból 36 kettőshangzót (diftongust) lehet képezni, amik nagyon érdekesen kombinálhatók. Szavak állhatnak pusztán magánhangzókból is: öö (éjszaka), ei (nem). Összetett szavakban akár négyszeres magánhangzókat is találhatunk: Kuuuurijate töööö jäääärel. (A holdkutatók dolgos éjszakája a jég szélén.)

Az észt nyelv nem szereti a mássalhangzótorlódást, különösen nem a szó elején; az ilyet mégis tartalmazó szavak általában jövevényszavak (pl. Prantsusmaa „Franciaország”). A szóbelsejei magánhangzók eltűnésével sok esetben alakultak ki mássalhangzótorlódások, melyek legtöbbször két mássalhangzóból állnak, de a vintskleb(kínlódik) szóban öt mássalhangzót találunk egymás mellett.

Néhány kivételtől eltekintve az észt névszók főhangsúlya az első szótagra esik, amit gyakran mellékhangsúly követ a 3. vagy 5. szótagon.

[szerkesztés] Példaszöveg

A Miatyánk észt nyelven:

Meie Isa, kes Sa oled taevas,

pühitsetud olgu Sinu nimi,

Sinu riik tulgu,

Sinu tahtmine sündigu nii nagu taevas,

nõnda ka maa peal.

Meie igapäevast leiba anna meile tänapäev,

ja anna meile andeks meie võlad,

nagu meiegi andeks anname oma võlglastele,

ja ära saada meid kiusatusse,

vaid päästa meid ära kurjast.

Sest Sinu päralt on riik ja vägi ja au

nüüd, ikka ja igavesti. Aamen.

[szerkesztés] Lásd még

Finnugor nyelvrokonság

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Tekintsd meg a Wikipédia észt nyelven készült változatát!

Az Észt Rádió honlapja

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol \| bolgár \| cseh \| dán \| észt \| finn \| francia \| görög \| holland ír \| lengyel \| lett \| litván \| magyar \| máltai \| német \| olasz portugál \| román \| spanyol \| svéd \| szlovák \| szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban

Finnugor nyelvek
Ugor	Magyar \| Hanti \| Manysi
Permi	Komi \| Permják komi \| Udmurt
Finn-volgai	Mari \| Mordvin
Számi	Akkala számi† \| Inari számi \| Kemi számi \| Kildin számi \| Lule számi \| Északi számi \| Pite számi \| Skolt számi \| Déli számi \| Ter számi \| Ume számi
Balti-finn	Észt \| Finn \| Izsór \| Karél \| Kven \| Lív \| Lűd \| Meänkieli \| Déli-észt \| Vepsze \| Vót \| Võro