Lugossy József

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lugossy József (Felsőbánya, 1812. december 3. – Debrecen, 1884. március 7.) magyar nyelvész, orientalista, 1841-től az MTA levelező, 1858-tól rendes tagja.

1841-ben néhány hónapig szatmárnémeti pap, majd máramarosszigeti tanár, 1845-től a debreceni kollégiumban a magyar irodalom tanára és a kollégium könyvtárosa. Részt vett a szabadságharcban, utána néhány hónapig bujdosott, nevelő volt, majd Pesten bibliográfiával foglalkozott. 1851-től 1861-ig ismét a debreceni kollégiumban tanárkodott. 1877-től újból mint rendkívüli tanár szanszkrit nyelvet tanított. Számos nyelvészeti és bibliográfiai értekezése jelent meg. A germán és román nyelveken kívül a héber, arab, perzsa és a tibeti nyelvet is megtanulta. Ő írta az első magyar nyelvű arab nyelvtant (1840 – 41), írt még az ősmagyarok csillagászati ismereteiről.