Mélyföld
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mélyföldnek a világóceán szintje alatt fekvő, de tenger által el nem borított területeket nevezzük. A világ szárazföldi területének kevesebb, mint 0,1%-a nevezhető mélyföldnek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kialakulása
Mélyföldek természetes kialakulásához három feltétel teljesülése vezethet:
- A világóceántól elzárt medence, esetleg árok, amelyet a világóceán szintjénél magasabban fekvő területek vesznek körül. E magaslatok akadályozzák meg a terület elöntését.
- A terület vízháztartás-mérlege folyamatosan veszteséges. (Nyereséges vízháztartás esetén a területen tó keletkezne.)
- Süllyedő partvidék
Antropogén úton is keletkezhetnek mélyföldek. Az emberek a világ számos táján választottak le öblöket, parti területeket a tengerről, hogy azokon földművelést folytassanak, vagy egyszerűen csak biztonságossá tegyék az emberi tevékenységek számára.
[szerkesztés] Mélyföldek listája
[szerkesztés] Amerika |
|||
Terület neve | Legmélyebb pontja | Ország | Tudnivaló |
Lagoona del Carbon | -105 m | Argentína | Amerika legmélyebben fekvő pontja |
Death Valley | -85,5 m | USA | Az USA legmélyebb pontja |
Salton-tó | -69 m | USA - Kalifornia | |
Enriquillo-tó | -133m | Dominikai Köztársaság | |
Salina Grande-tó | -42 | Argentína | |
Laguna Salada (Sós-lagúna) | -10 | Mexikó | |
[szerkesztés] Ázsia |
|||
Terület neve | Legmélyebb pontja | Ország | Tudnivaló |
Holt-tenger | -418 m | Izrael Jordánia | A világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja |
Galilleai-tó | -208 m | Izrael | |
Turfáni-mélyedés | -154 m | Kína | Ürümcsi várostól DK-i irányban |
Kaszpi mélyföld | -133m | Kazahsztán | |
Hachiro-Gata | -4 | Japán | Kiszárítása előtt Japán második legnagyobb tava volt. |
Kuttanad | -2,6 | India |