Dominikai Köztársaság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Nemzeti mottó: Dios, Patria, Libertad (Isten, Haza, Szabadság) | |||||
Himnusz: Quisqueyanos valientes | |||||
Főváros | Santo Domingo |
||||
Államforma | köztársaság | ||||
- elnök | Leonel Fernández | ||||
Hivatalos nyelv | spanyol | ||||
Függetlenség | |||||
- kikiáltása Haititól | 1844. február 27. | ||||
Terület | |||||
- Összes | 48 730 km² (138.) | ||||
- Víz (%) | 1,6 | ||||
Népesség | |||||
- 2004 becslés | 8 833 634 (86.) | ||||
- Népsűrűség | 181 fő/km² | ||||
GDP | 2003 | ||||
- Összes | 52 mrd (69.) | ||||
- Egy főre jutó | 6 000 | ||||
HDI () | (.) – | ||||
Pénznem | Dominikai peso (DOP ) |
||||
Időzóna | -4 (UTC) | ||||
Internet TLD | .do |
||||
Nemzetközi gépkocsijel | DOM | ||||
Hívószám | +1 (809), 1 (829) |
||||
A Dominikai Köztársaság (spanyolul: República Dominicana) egy spanyol nyelvű ország a Karib-tengeren. A Hispaniola nevű sziget keleti részét foglalja el, nyugatról Haiti határolja. Az ország nem összetévesztendő a Dominikai Közösséggel, amely szintén egy karib-tengeri állam.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
A Hispaniola-sziget keleti részén fekvő ország Közép-Amerikában. Az ország középső részén húzódik az egész karibi térség legmagasabb csúcsát hordozó Központi-kordillera. A központi vonulattól északra és délre síksággal elválasztott alacsonyabb hegységek húzódnak. Legmagasabb pontja: Pico Duarte, 3175 méter.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország népessége 8 833 634 fő, melynek 66%-a városokban él. A népességnövekedés 1,36%-os, az írástudatlanság 15,3%-os. A lakosság 73%-a mulatt, 16%-a fehér és 11%-a fekete.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Santo Domingo: 2 240 500 fő (elővárosokkal 2 860 700 fő)
- Santiago de los Caballeros: 505 600 fő
- La Romana: 171 500 fő
- San Pedro de Macorís: 152 600 fő
- Puerto Plata: 135 600 fő
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv a spanyol. A lakosság 95%-a római katolikus, 5%-a pedig más vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Államszervezete
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 29 tartományra és egy kerületre van felosztva, melyek a következők: Azua, Baoruco, Barahona, Dajabón, Distrito Nacional (kerület), Duarte, Elías Pinal, El Seibo, Espaillat, Hato Mayor, Independencia, La Altagracia, La Romana, La Vega, María Trinidad Sánchez, Monsenor Nouel, Monte Cristi, Monte Plata, Pedernales, Peravia, Puerto Plata, Salcedo, Samaná, Sánchez Ramírez, San Cristóbal, San Juan, San Pedro de Macorís, Santiago, Santiago Rodríguez, Valverde.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Az ültetvényeken cukornádat, a kisbirtokokon kakaót, kávét, dohányt és gyümölcsöket termesztenek.
- Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
Ásványkincsekben (arany, ezüst, vasérc, platina) gazdag ország. Iparára a mezőgazdasági termékek részleges feldolgozása és az ércdúsítás jellemző.
- Szolgáltatások
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exporttermékek: nikkel, arany, ezüst, kávé, kakaó, dohány, cukor, bauxit. Importtermékek: kőolaj, műszaki berendezések és alkatrészek, élelmiszerek, közszükségleti cikkek, gyapot, vegyszerek, gyógyszerek. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Venezuela, Mexikó, Spanyolország, Kanada.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Története
Az ország történelme során több ország fennhatóságát tapasztalhatta meg. Spanyolországot Franciaország, Haiti, megint Spanyolország, majd az Amerikai Egyesült Államok (kétszer) követte. Közben több alkalommal is kísérletet tettek független állam létrehozására. A huszadik században az USA többször is beavatkozott az ország belügyeibe. Az Államok által is támogatott Trujillo diktatúráján (1930-1961) kívül ezt példázza az ország 1965-ös amerikai megszállása a polgárháború kellős közepén. A felkelés célja az első demokratikus úton megválaszott miniszterelnök, Juan Bosch visszaállítása volt, amelyet egy amerikaiak által támogatott jobboldali puccs döntött meg. A megszállást Joaquín Balaguer kormányzása követte (1966-1978), amely biztosította, hogy Juan Bosch alkotmányos kormánya ne térhessen vissza.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A világ országai | Amerika | |
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek |
Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
---|---|
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|