Jordánia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jordánia (arabul أردنّ, teljes nevén Jordán Hasemita Királyság) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdullah.

المملكة الأردنّيّة الهاشميّة
(Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah)

(Jordánia zászlaja) (Jordánia címere)
Mottó: nincs
Hivatalos nyelv	arab
Főváros	Ammán
Király	II. Abdullah
Miniszterelnök	Adnan Badran
Terület  - Teljes  - ebből víz	110. 92 300 km² 0,01%
Népesség  - Teljes (2002.)  - Népsűrűség	107. 5 153 378 48/km²
Függetlenség  - Kikiáltva  - Elismerve	a Népszövetségtől 1946. május 25.
Pénznem	Jordániai dinár (JOD)
Időzóna	UTC +2
Himnusz	As-salam al-malaki al-urdoni
TLD	.jo
Hívószám	+962

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Politika 3 Közigazgatási beosztása 4 Földrajza 5 Gazdaság 6 Külkapcsolatok 7 Demográfia 8 Kultúra 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században (i.sz.) arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus.

Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett, majd 1946-ban Transzjordániai Hasemita Királyság néven 1949-ben függetlenné vált.

1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le.

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Közigazgatási beosztása

[szerkesztés] Földrajza

Felszíne mészkőből álló, átlag 800-1000 m magas fennsík, amelyet a mély Jordán-árok egy keleti nagyobb és egy nyugati kisebb részre tagol. Éghajlata szubtrópusi. Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olivát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

[szerkesztés] Külkapcsolatok

[szerkesztés] Demográfia

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Jordánia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Jordánia domborzati térképe

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia