Méter
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A méter (rövidítése: m) a távolság alapmértékegysége az SI rendszerben.
A méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. A méter önmagában egy hagyományosan kényelmes mértékegység, mivel reális összefüggésben van a többi mértékegységgel a fizika törvényei szerint.
A métert ismertető első magyar könyvet Finály Henrik írta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Föld méretén alapuló méter
A métert legelőször franciák határozták meg:
- Egy méter egyenlő a Föld kezdő délkörén mért kerületének 1 / 40 000 000 (negyvenmiliomod) részével.
Az etalon méter ma is látható a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, a franciaországi Sèvres-ben.
[szerkesztés] Atomi sugárzás hullámhosszán alapuló méter
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 8/1976. (IV. 27.) MT számú, a mérésügyről szóló rendelete az alábbi méter-definíciót tartalmazta:
- A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 emergiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.
[szerkesztés] A fénysebességen alapuló méter
Bay Zoltán javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban. 1983-ban A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapitották:
- A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza.
[szerkesztés] Irodalom
- A Minisztertanács 8/1976. (IV. 27.) MT számú rendelete.
- Az 1991. évi XLV. törvény 1. melléklete.
- Ligeti Imre: A nemzetközi mértékegység-rendszer (SI) és használata, ÉTK, Budapest, 1979. ISBN 9635123388
- MSZ 4900-1:1978 számú Magyar Szabvány: Fizikai mennyiségek neve és jele. Általános előírások, tér és időmennyiségek.
Based on work by