Macskagyökér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||||||||||||
 Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis)
|
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
A macskagyökér (Valeriana) a macskagyökérfélék (Valerianaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melynek világszerte mintegy 250, Európában 20, Magyarországon 4 faja él.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fajok
[szerkesztés] Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis L.)
Nyirkos talajt kedvelő, akár 1,5 m magasra is növő, évelő, lágyszárú növény. Élőhelye Európa és Nyugat-Ázsia, 2000 m tengerszint feletti magasságig. Május-júliusban virágzik, hímnős, rózsaszínű vagy fehér virágokat bont bogas virágzatban. A virág szimmetriája lehet sugaras, vagy enyhén kétoldali részarányos, akár egyazon virágzaton belül is. A három porzó hozzánőtt az öt cimpájú forrt párta csövéhez. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, a levélkék száma 6-15, a csúcsi levélke mérete a többiével azonos.
Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak.
[szerkesztés] Gyógyászati felhasználása
A természetgyógyászatban elsősorban az illóolajokat és valerénsavat tartalmazó gyökerét használják.
- Belsőleg fejfájás, szívidegesség, álmatlanság, izomgörcs, bélirritáció kezelésére használják.
- Külsőleg ekcéma, sebek, fekélyek gyógyszere.
A májbetegeknek nem ajánlják az alkalmazását. Valeriana Wallichii nevű változata a Himalájában terem, a helyiek maláriás láz kezelésére használják.
[szerkesztés] Alfajok
Az orvosi macskagyökér alfajainak rendszertani besorolása vitatott, némely szerzők önálló fajokként tárgyalják ezeket.
Bodzalevelű macskagyökér (V. officinalis L. subsp. sambucifolia (Mikan f.))
Syn.:
- V. sambucifolia Mikan f.
- V. excelsa Poir.
|
A fajtól tarackoló töve és a kevesebb, de szélesebb levélkék különböztetik meg. A Börzsönyben fordul elő.
Keskenylevelű macskagyökér (V. officinalis subsp. collina (Wallr.) syn. V. collina)
A fajtól a szárközépi levelek rövidebb nyele és a növény kisebb termete különbözteti meg.
[szerkesztés] Kétlaki macskagyökér (V. dioica L.)
A tőlevelek épek, tojásdadok, a páratlanul szárnyasan összetett szárlevelek levélkéi legtöbbször ép szélűek. A növény általában kétlaki. Lápréteken él, májusban virágzik.
|
|
[szerkesztés] Hármaslevelű macskagyökér (V. tripteris L.)
|
A tőlevelek csúcsa kissé hegyes, a levelek széle enyhén fogas. A szár közepe táján a levelek hármasan osztottak, a csúcsi levélke nagyobb a másik kettőnél. Virágzás május-júniusban. Sziklás völgyekben, mohás falakon fordul elő a Pilisben, a Bükkben és a Zempléni-hegységben. Magyarországon a subsp. austriaca E. Walther.
|
|
|
[szerkesztés] Éplevelű macskagyökér (V. simplicifolia(Rchb.) Kabath)
Az fajt az utóbbi években fedezték fel a Bükkben. Az előző fajtól ép (azaz nem összetett) szárlevelei különböztetik meg, melyeknek széle ép, olykor fogas. Májustól júliusig virágzik.
[szerkesztés] Virágdiagram
Based on work by